0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

Változatok sárgarépára

Az évtizedek alatt, nemzedékek munkájával fölépített, egyértelműen exportközpontú holland sárgarépa-csomagoló és -kereskedő vállalkozások manapság azzal szembesülnek, hogy Európa-szerte mind több ország látja el a piacát saját termesztésű répával, tehát mind kevesebben importálják. A legnagyobb répaexportőrök tehát új ötleteket vesznek elő a tarsolyukból, illetve új piacok után néznek. Ebben mi, hollandok jók vagyunk – mondta Bert Benedictus, az évenként 10 ezer tonna sárgarépát csomagoló M&B Peen társtulajdonosa.

Hollandia Flevoland tartományában az M&B Peen társaság nem a legrégebbiek közül való, 1994-ben alapította Mart Muijsers és Bert Benedictus. Azért kezdtek sárgarépát termeszteni a tengertől elhódított flevolandi földeken, mert a vetőburgonyával – amely korábban Mart fő bevételi forrása volt – egyre több gond lett. A környékben többen ráálltak a termesztésére, így mind nagyobb felületen kellett volna foglalkozni vele ugyanazért a bevételért. A termőföld pedig Hollandiában mindig szűk keresztmetszet, bérelni és vásárolni is rendkívül drága.
Sárgarépát Mart közel húsz évig termesztett a vetőburgonya mellett –, így ezen a téren nem a nulláról indult a vállalkozás, amikor úgy határoztak, hogy attól kezdve csak a sárgarépára összpontosítanak. Új volt azonban a csomagolás és a feldolgozás, azzal korábban nem foglalkoztak. Az induláskor háromezer tonnás forgalmat terveztek, most annak három-négyszeresét teljesítik évenként.
Már az elején készítettek egykilós kiszereléseket is, az akkor a német piacon újdonság volt, nagyon nagy volt rá a kereslet. Bejött a számításuk, mind többet forgalmaztak ebből a csomagolási egységből, és érdemes volt beruházni is rá. Idővel azonban a német gazdák is kezdtek sárgarépát termeszteni, óriási tároló-csomagoló üzemek épültek. A holland sárgarépa nehezen bírja a versenyt a saját termesztésűvel. A kényelmes, bejáratott megoldások helyett kénytelenek voltak több helyen is piacot építeni, így ma már a legtöbb európai országba szállítanak, Norvégiától Oroszországig, a közép-európaiakat, így Magyarországot is beleértve. A holland belső piac egy részét is ellátják, ám kicsi az ország és sok a sárgarépa-termesztő, ezért erre sem lehet hosszú távon számítani, és más országokban is nő az önellátási fok.
Néhány éve a feldolgozás sajátságos módjába kezdtek: az Imperator típusú sárgarépát darabolják, koptatják és csomagolják. Ennek a piacán még nem olyan nagy a verseny, mint a kilós, mosott sárgarépáén. Mind több sárgarépa fogy a friss salátakeverékek alapanyagaként, és ebbe az irányzatba jól illik a koptatott Imperator.
A vállalkozás által értékesített, idén összesen mintegy 10 ezer tonna sárgarépa negyedét a saját földjeiken termesztik, a másik negyedét szerződött termesztőktől veszik meg a tárolási időszak alatt – a farmerek tárolják, a csomagoló cég pedig az átvételkor fizet érte – a teljes mennyiség felét a szabad piacon szerzik be.
A saját termesztésű répával áthidalják azt az időszakot, amikor a gazdák betárolják a sárgarépát, és várnak az eladással, hogy följebb menjen az ára. A késztermék piacán nem érvényesíthető az az áringadozás, amely az alapanyag árában olykor tapasztalható, ezért van szükség bizonyos menynyiségű pufferre – mondták. Az időjárástól függően, általában július közepétől december közepéig szállítják be a földekről a sárgarépát. A betakarítás kezdetén annyit szednek naponta, amennyi éppen szükséges, azt rögtön mossák, csomagolják és szállítják. Október közepén kezdik a tárolási sárgarépa betakarítását. Betakarítógépükkel bérmunkát is végeznek a minél jobb kihasználtság érdekében. A saját termesztésben egy ideje új vetési módszert alkalmaznak. A bakhátakon nem két sorba vetik a sárgarépát, hanem ugyancsak szemenként vető géppel, de 8 cm széles sávba, szórtan. Így a soros megoldáshoz képest több sárgarépa fér el hektáronként – 1,9 millió szemet vetnek –, és sokkal szerencsésebb az elrendezés olyan szempontból is, hogy több hely jut egy répának, nem nyomják el egymást a gyökerek.

Megint elsők lehetünk

Lépten-nyomon szóba kerül, hogy nagyrészt Hollandiából származó technológiát – növényházakat, fajtákat, gépeket, termesztési ismereteket, és így tovább – használva jutott el Európa számos országában a zöldségtermesztés a mai szintre. Ezáltal a holland háttéripari cégek megerősödtek, a gazdálkodók viszont versenytársakat kaptak mindenütt. Ezen kár siránkozni, inkább olyasmivel kell próbálkozni, amiben egy ideig megint elsők lehetünk, versenytársak nélkül – mondják az M&B Peen tulajdonosai.
Bert Benedictus elmondta, hogy pillanatnyilag a koptatott minirépában látják azt a piaci rést, amit egyelőre nem tudnak tömegesen betölteni más országok termesztő- feldolgozói. Ehhez Imperator típusú sárgarépákat használnak, azoknak kívülbelül azonos, szép, élénk a színe – mutatja felvételünkön is a holland szakember (a vékonyabb répa az Imperator).

Már nem lehet simább

A flevolandi sárgarépa-termesztő üzemet a Bejo Zaden nemzetközi nyílt napjainak keretében látogatták meg a sárgarépában érdekelt gazdálkodók. A bemutató parcellákat is érdemes volt végignézni: közel negyven nanti típusú sárgarépát ültettek ki a tenyészidejük szerint csoportosítva, csomózásra ajánlott és ipari fajtákat, öt Imperator típust, bébirépákat, továbbá különleges alakú és színű változatok sorát.
A nanti típusban, azt hittük, hogy már nem lehet a forgalomban lévőknél simább répa, a nemesítők szerint viszont igen: a minden eddiginél simább, szinte esztergáltnak tűnő felületre való törekvés eredményei a Nominator, a Navall és a Newhall fajták.
A színesekről kiemelte a nyílt napokra készült kiadvány, hogy nemcsak látványosak, de a beltartalmukban is van különbség; mindegyik színváltozat más hasznos összetevőben gazdag.

Tömpe Anna

Forrás: