Napjainkban mind több követelménynek kell megfelelni a mezőgazdaságban és azon belül az almatermesztésben is: nemcsak az emberi egészség és a környezet védelme, a fenntarthatóság, hanem a klímaváltozás és a világméretű verseny is nehezíti a termesztők helyzetét. Komoly feladat a természeti sokszínűség fenntartása, a termesztés környezeti hatásainak csökkentése. A mezőgazdasági termelés hozzájárul a világméretű népesedési és egészségügyi problémák kezeléséhez azáltal, hogy több és jobb minőségű élelmiszerrel látja el az emberiséget. Ezek a kihívások akkor kezelhetők, ha úgy próbálunk meg almát termeszteni, hogy minél kevesebb erőforrást használunk föl, vázolta az új technológiák létjogosultságát az előadó. Ilyen erőforrásnak tekinthető a genetikai háttér, a fény, a talaj, a trágyázás, a víz, az energia és az emberi munka.
Fényhasznosítás
A fenntartható intenzív művelés célja, hogy növelje a megtermelt élelmiszermenynyiséget a rendelkezésre álló termőterületen, miközben a lehető legkisebbre csökkenti a környezeti terhelést. Ennek legfejlettebb formája a zárt ciklusú növényházi termelés, de az új tudományos eredmények a szabadföldi kultúráknál is sok újdonságot hoznak, mondta Joan Bonany.
A jobb fényhasznosítás például még sok tartalékot rejt. Az alma a rendelkezésre álló fénynek körülbelül a 60 százalékát képes hasznosítani, bár elméletileg 90 százaléknál hektáronként 169 tonna termés lenne elérhető. Új-zélandi kísérletek során Royal Gala, Braeburn és Fuji fajtáknál állapították meg a fény és a termésmennyiség összefüggéseit: a három fajta közül a Braeburn volt a legjobb fényhasznosító, 60 százaléknál hektáronként 135 tonna termést adott, míg a Fuji 105, a Royal Gala 85 tonnát termett. A szüreti index, azaz a termés és a teljes biomassza aránya 70 százalék volt.
Az ültetvény kialakításakor többféleképpen javítható a fényhasznosítás. A sorok távolsága és a famagasság az egyik lehetőség, a másik az említett szüreti index emelése. Ehhez lehetőleg másodlagos elágazások nélküli koronát neveljünk, mint például az Új-Zélandon kifejlesztett kétkarú kordon. Ez az alacsony törzsből induló két, a szőlőműveléshez hasonlóan vízszintesre lekötözött kordonkarból és az azokon fejlődő függőleges termőgallyakból áll. Ezzel az elrendezéssel elérhető, hogy az alma csúcsdominanciája miatt csak kevés oldalelágazás alakuljon ki, ami beárnyékolná a koronát. A javasolt tőszám 2222 fa hektáronként (3 × 1,5 m). Jó fényhasznosítású a szuperorsó koronaforma is.
Elveszített gének
A genetikai alapok szélesítése azért lenne fontos, mert az Európai Unióban termesztett fő almafajták kevés szülőfajtára vezethetők vissza. A legnagyobb mennyiségben termesztett Golden Delicious egyben szülőfajtája a második helyen álló Galának, a negyedik helyezett Jonagoldnak, a Shampionnak, az Elstarnak és a Cripp’s Pinknek. Genetikai vizsgálatok szerint a termesztett almafajták a faj genetikai változatosságának csak 5 százalékát reprezentálják, sőt a modern fajták genetikai alapja még szűkebb. Ezt fölismerve működik a FruitBreedomics kutatási program, amivel a gyümölcsnemesítést kívánják hatékonyabbá tenni. A kórokozókkal szembeni rezisztencia beépítésére almában 8 varasodással szembeni rezisztenciagént, 4 lisztharmat ellenit, 2 tűzelhalás ellenit és egy a szürke alma-levéltetű elleni rezisztenciagént használtak föl. A program során 39 új genotípust hoztak létre.
Egy új fajta születése legalább 15 évet vesz igénybe, amit már gyorsítani lehet új nemesítési módszerekkel, mint a markerezéssel segített szelekció, a teljes genom szekvenálása, új szövettenyésztési eljárások vagy a genetikai módosítás.
Talajkezelés és tápanyag
A talaj nem megújítható erőforrás, ezért nagyon kell rá vigyázni, nem véletlen, hogy az EU 17 fenntarthatósági célja közül az egyik éppen a talaj egészségének és termékenységének megőrzése.
Gyümölcsösökben a sorközöket általában évelő fűfélékkel vagy hüvelyesekkel vetik be, illetve olyan növényzetet hagynak meg, ami segíti a hasznos élő szervezeteket. A gyomoktól gyomirtó szerek segítségével próbálunk megszabadulni, a mechanikai művelés vagy a mulcsozás is elterjedt gyakorlat. A tápanyag-utánpótlásban zömmel az ásványi műtrágyákra alapozunk.
Joan Bonany is ismertetett eljárásokat a talajuntság leküzdésére, mint például a talajcsere, a nagy mennyiségű szerves anyag kijuttatása, illetve a biológiai fertőtlenítés keresztesvirágú fajok vetésével vagy maglisztjük kiszórásával.
Az előadó szerint a talajerő-gazdálkodásban is új szemléletre és gyakorlatra van szükség: több szerves anyagot kell visszajuttatni a talajba többek között zöldtrágyanövények révén, illetve segíteni kell a talaj mikrobáit és nagyobb termetű élőlényeit is. Célszerű a gyümölcsösben vegyes növényzettel bevetni a sorközöket, amely a hasznos szervezetek otthonául és táplálékául szolgál, illetve különböző mélységbe hatoló gyökérzete segítségével javítja a talajszerkezetet, a vízgazdálkodást. Használjunk kevesebb ásványi műtrágyát, helyettük szerves anyagokat adagoljunk és ügyeljünk arra, hogy a megtermelt biomasszából minél többet juttassunk vissza az ültetvénybe.
Növényvédelem
A betegségeknek és kártevőknek tulajdonítható termésveszteség a világon 20 és 40 százalék közé tehető, tehát nagy tartalékok vannak még a hatékonyság növelésében. Az EU-ban az utóbbi 20 évben valamivel több mint 150 ezer tonnáról 100 ezer tonna közelébe csökkent a növényvédő szerek használata a gyümölcsés zöldségtermesztésben. Szőlőben 120-ról 75 ezer tonnára esett a felhasználás, amiben azért közrejátszott a hatóanyagok kivonása is: ezer aktív hatóanyagból hamarosan csak 250 marad felhasználható az integrált termesztésben, ami már kötelező az EU-ban.
Számos új módszer és eszköz született időközben a környezetkímélő termesztés segítésére. A korszerű permetezőgépek csökkentik a permetlé elsodródását, illetve teret nyert a feromonos légtértelítés az almamoly ellen, amikor nincs is szükség permetezésre. Európában már 70 ezer hektáron alkalmazzák a módszert. Biológiai védekezés lehetséges a piros gyümölcsfa-takácsatka és a vértetű ellen hasznos élő szervezetek (ragadozó atka, ragadozó poloska, fürkészdarázs) segítségével. Már a nagy növényvédőszer-gyártók is foglalkoznak biológiai hatóanyagok kifejlesztésével, ez a terület gyorsan fejlődik. A gombás betegségek elleni védekezést pedig az előrejelző rendszerek teszik hatékonyabbá, illetve rohamtempóban nemesítenek ellenálló almafajtákat.
A biológiai védekezésre legjobb példa az almériai zöldségtermesztő körzet, ahol 10 év alatt 128-ról 26 600 hektárra nőtt az így védett terület, a teljes növényházfelület 60 százalékán alkalmazzák a módszert.
Almaültetvényekben a rovarhálós borítás vagy a sorközbe vetett vegyes növényzet segíthet a rovarok elleni védekezésben.
Régóta fejlesztik az ültetvények gépesítését, kezdve a metszéstől a virágritkításon át a szüretig. Ezeket a berendezéseket még ember irányítja, a legújabb fejlesztések révén azonban már robotokat kínálnak például az USA-ban almaszedésre. Nagy adatbázisokkal összekötve ezek már hatékonyan kiválthatják az emberi munkát, és ez az ipari farmgazdálkodáshoz vezet a jövőben a gyümölcstermesztésben is. Mindezek tökéletesítéséhez és kiterjesztéséhez további kutatásokra van szükség, és az eredmények elterjesztésére is nagy figyelmet kell fordítani, összegezte előadását Joan Bonany.
| Kevesebb vízzel Nagy kihívás a vízhiány: a globális fölmelegedéssel összefüggésben mind nagyobb területeken alakul ki szélsőséges szárazság, mint a közelmúltban Ausztráliában 14 éven át tartó aszály, vagy a 2011ben kezdődött és napjainkban is tartó kaliforniai szárazság. Az előrejelzések szerint 2025-re súlyos vízhiány alakul ki a mediterrán országokban, beleértve Franciaországot is, a Benelux államokban és Nagy-Britannia déli részén. A vízzel tehát takarékoskodni kell, amire a legjobb megoldás a deficitöntözés, amit kétszer hatékonyabbnak tartanak, mint a hagyományos csöpögtetőöntözést. A pontos vízadagolásban segíthet a lomb vízpotenciáljának érzékelése szenzorokkal vagy a levegőből távérzékelő módszerekkel. Az adatok alapján akár táblán belül is épp a szükséges vízmenynyiséget juttathatjuk ki, amihez persze megfelelő öntözőrendszerre van szükség. Ilyen szenzorrendszert már kiépítettek Spanyolország északkeleti almatermő vidékén. |
