0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 29.

Szomszédos tapasztalatok

A hazai kertészek által kevésbé ismert szerb, macedón, román és bolgár zöldséghajtatásról Kaponyás Ilona szaktanácsadó, és Antal Anikó, a Brinkman Hungary Kft. munkatársa beszélt velencén, a FruitveB Magyar Zöldség-gyümölcs szakmaközi szervezet és terméktanács tÉsZ-ÉsZ nonprofit Kft.-vel közösen szervezett szakmai konferenciáján.

A tízéves délszláv háború rányomta a bélyegét Szerbia kertészetére is, az utóbbi években azonban főként az északi vidékeken (a Vajdaságban) látványos a fejlődés. A 77,5 ezer négyzetkilométer területű országban 7,2 millióan élnek, a háború miatt elvándorolt közel 3 millió ember elsősorban Nyugat-Európában telepedett le, részben erre vezethető viszsza a kápia típusú paprika ottani keresletének rohamos növekedése.

 

Szélsőségek

Szerbiát szélsőségek jellemzik a mezőgazdaságban is. Az akár több ezer hektáros nagyüzemek mellett sok a 10 hektár alatti gazdaság, a közepes méretűek ugyanakkor hiányoznak. Északon elsősorban nagy, fejlett gazdaságok működnek, dél felé haladva a területek elaprózódnak, sokan szeretnének megélni a hegyek közé ékelődött völgyekben. Az éghajlat Szerbia északi területein kontinentális, délen enyhén szubmediterrán.
A szerbek nemzeti össztermékének egytizede származik a mezőgazdaságból, amelyet az Európai Unióhoz való csatlakozáshoz négy százalék alá kell szorítaniuk. Hatalmas lökést adott a helyi zöldséggyümölcs termesztésnek, hogy a 2014-ben meghirdetett orosz embargó Szerbiára nem vonatkozik. Hektárszámra vágták ki az öreg ültetvényeket és telepítettek újakat, és ugyanilyen nagyságrendben kezdtek korszerű üvegházak építésébe. A szerb gazdák is kapnak területalapú támogatást, a hajtatás fejlesztésébe viszont főleg orosz üzletemberek fektettek be, hogy javítsák az országuk zöldségellátását.

A szerb zöldséghajtatás két fő térségben összpontosul. A fűtött üvegházak főként Újvidék környékén működnek, ott építik a korszerű berendezéseket is, délen, Leskovac körzetében pedig főként a hideghajtatás, fóliás termesztés jellemző. A fejlesztések elsősorban a régi, Venlo-típusú üvegházak felújítására irányulnak, azok vannak többségben. Csak a termesztőberendezések 20 százaléka korszerű. A gazdaságok jellemzően több lábon állnak, minden hajtatókertész termeszt szabadföldi zöldségeket is. Zömmel a hazai piacra termelnek, valamint az ex-Jugoszláv államokba szállítanak, Szlovéniába, Horvátországba illetve Csehországba, és elvétve Skandináviába. A hajtatókertészetek üzemmérete 0,5 hektártól 15 hektárig terjed, amihez általában 20-50 hektár szabadföldi termesztés társul. A beruházási költségek a miénkhez hasonlóak, a fejlődés többségében külföldi tőkére épül. A piaci bizonytalanságok, a megbízhatatlanság miatt a termesztéshez szükséges anyagokhoz a szerb gazdák a magyar kertészeknél sokkal drágábban jutnak. Az északi vidéken termelők többsége ezért nálunk vásárol. Nagy gond a fiatalok elvándorlása, eltűnőben van a munkaerő, kiöregszik a kertésztársadalom. A foglalkoztatottak óradíja 1-2 euró.

Helyi piacokra
A földrajzi elhelyezkedéstől függően különböző paradicsomés paprikatípusokat termesztenek. Észak-Szerbiában a magyar ízléshez hasonló 120-130 grammos paradicsomfajtákat és a fehér, tölteni való „madjar” típusú paprikát hajtatják. Délebbre a nagy, balkáni típusú paradicsombogyókat kedvelik, paprikából pedig a fehér blocky, úgynevezett babura fajtákat. A nagyobb termésbiztonság érdekében a kápiapaprikát is mind többen beviszik a fóliák alá. Uborkából északon a kígyó, délen a spanyol típus a keresett. A folyamatos bevétel érdekében a választékot északon salátával, zöldhagymával és retekkel egészítik ki, délen pedig áttelelő, korai fátyolfóliás levélzöldségekkel.

Szerbiában zöldségekből nincs egységes árualap, még nem alakultak ki a termelői szervezetek, mindenki építi a saját piacát, illetve néhányan együtt a helyi üzletláncokba is szállítanak. Csak néhány nagy cégnek van saját külkereskedelmi joga. Sok terméket fölvesznek a helyi piacok, de működik a nagybani értékesítés is, az árak azokban szélsőségesen változnak. Értékesítési gondokra azonban csak tavaly panaszkodtak először, mondta Kaponyás Ilona, főként a babura típusú paprikából. A hallgatólagos belső piacvédelemnek köszönhetően termelői áraik a mieinknél magasabbak, és a fogyasztók is ragaszkodnak a szerb áruházláncokhoz és a helyi termékekhez, még a magasabb árak ellenére is.

Termálvízzel fűtenek

Macedónia, az ex-Jugoszlávia legszegényebb állama 1991-ben alakult. A közel 26 ezer négyzetkilométeren 2 millióan laknak, a lakosok negyede albán. Az 1000-1500 méteres hegyek közti völgyekben még a gabonaféléket is öntözéssel termelik, amihez sűrű csatornarendszereik vannak. Főként a nyugati hegyoldalakon, öntözés nélkül is kiváló minőségű csemegeszőlő terem. Gabonafélékből ugyanakkor behozatalra szorulnak. A nemzeti össztermék hét százaléka származik a mezőgazdaságból.

A mediterrán éghajlatú Macedónia gyümölcstermesztő ország, a szőlőn kívül gránátalmát, kakiszilvát, kivit, kajszit, szilvát, cseresznyét, meggyet termesztenek, a zöldségeket inkább korai hajtatásban nevelik. Zömmel fóliaházakban hajtatnak, az átlagos üzemméret 1000-5000 négyzetméter, az üvegházas telepeknél pedig 5-10 hektár. Ez utóbbiak a régi szövetkezetekből maradtak fenn. A régi termesztőberendezésekben még talajban is termesztenek, a legújabb létesítményekben azonban már a legkorszerűbb technológiát alkalmazzák. Sok a termálvizük, így általában azzal fűtenek, annak minősége azonban a hazainál rosszabb, gyorsabban rongálódnak a vascsövek, emiatt kénytelenek a fűtőrendszert korszerűsíteni.

A termesztéshez szükséges anyagok Macedóniában is drágábbak, mint nálunk, de a viszonylag zárt piacon ott is a miénknél kedvezőbb termelői árak érhetők el. Fő vevőik az ex-Jugoszláv államok és Oroszország, utóbbiba nagyon jó áron értékesítenek. A munkaerő olcsó, de nincs utánpótlás.

Paradicsomból a nagy és a rózsaszín bogyójú fajtákat termesztik. Paprikából a kápia és a babura típust kedvelik, uborkából pedig a spanyol típust. A háborús viszontagságok nyomán nagy az önellátó gazdaságok száma, a tőkehiány miatt ott nem adagolnak műtrágyát, csak a biotermesztésben engedélyezett technológiát használják. Szerbiával ellentétben Macedónia talajai kevésbé szennyeződtek a háborúban, így a biotermesztéshez kiválóak az ökológiai adottságaik. Annak jelentőségét azonban még nem ismerték fel. Az értékesítésben kulcsszerep jut a helyi piacoknak, szinte csak csemegeszőlőt exportálnak. Az országban óriási a bürokrácia és tombol a feketegazdaság.

Főleg fóliaházak
Romániában a növényházak 75 százalékában paradicsomot hajtatnak, fürtös és bogyós szedésre egyaránt. A berendezések 20 százalékát foglalja el a kígyóuborka, a maradék 5 százalékban termesztenek paprikát, ezért is tudunk mi sok tölteni való fehér és kápiapaprikát értékesíteni keleti szomszédainknak, mondta Antal Anikó. A zöldséghajtató növényházak mintegy 10-10 százaléka fűtött, korszerű berendezés, illetve fűtött 3,2 méter magas Venlo-ház. A modern, jól fölszerelt fóliaházak aránya ennél jóval nagyobb, körülbelül 70 százalék, az uniós támogatásokból ugyanis inkább ilyeneket építettek. Mintegy 10 százalékban termesztenek jelenleg is hagyományos fűtetlen fóliákban, talajon. Az átlagos üzemméret 1-2 hektár, néhány nagyobb cég 10-40 hektáros telepeket is üzemeltet. A korszerű növényházakban a termesztési közeg 70 százalékban kőzetgyapot, de 20 százalékban már áttértek a kókuszrostra. Általában gázzal fűtenek, azonban terjed a bioenergia, pellet, faapríték felhasználása is.
A megtermesztett zöldség 90 százalékával a belső piacot látják el, a hazai fogyasztók főként az üzletláncokban vásárolnak. A maradék 10 százalékot pedig a prágai nagybani piacon értékesítik.
A hajtatást nehezíti az energiaigényt növelő zord tél, valamint a nyári erős besugárzás, amitől csak a házak árnyékoló festésével tudják megvédeni a növényeket. A román kertészek is szembesülnek a munkaerőhiánnyal, igen meszsziről szállítanak dolgozókat a növényházakba, próbálnak ukránokat is foglalkoztatni. A felvásárlási árak elmaradnak az itteniektől, részben a közeli Törökországból érkező olcsó áruk hatására. Kevesebbe kerül viszont a munkaerő és például a fűtésre használt fa is.
A megtermelt zöldség minősége megfelelő, de természetesen van még mit tanulniuk szomszédainknak, ebben segíthet a nemzedékváltás. A fejlesztést Romániában is ösztönzik az uniós támogatások, a pályázás azonban ott is nehézkes. Elsősorban fűtött fóliaházblokkokra mutatkozik igény.

Zömmel uborka
Bulgáriában sok lepusztult Venlo-típusú üvegházat újítottak föl, ha kellett, a talajból is kihordtak a vápamagasság megnöveléséhez. A technológiai felszerelésükben a Brinkman cég is részt vállal. A berendezések mintegy ötöde korszerű, fűtött, zömmel talaj nélküli paradicsomtermesztés folyik benne. A fő hajtatási növény azonban az uborka, körülbelül 150 hektáron termesztik, általában évenként két ültetéssel. Az átlagos üzemméret a régi háromhektáros üvegházblokkok miatt 12-15 hektár, de működnek 30 hektáros telepek is.
A kőzetgyapot aránya továbbra is meghatározó, de mind többen érdeklődnek a kókuszrost iránt is. Főként gázzal fűtenek.
A termés 90 százalékát a belföldi piacon értékesítik, zömmel a szupermarket-láncokban. Az árunak mintegy 10 százalékát Bulgáriából is a prágai nagybani piacra viszik, egy-egy szállítmány Lengyelországba is eljut. A hajtatást nehezíti a hazainál melegebb nyár, és az erős besugárzás, télen pedig a mind többször előforduló hó. Hozzánk hasonlóan küszködnek a munkaerőhiánnyal, várják az ukrán munkásokat, a felvásárlási árak pedig alacsonyak. Előnyük, hogy a munkaerő jóval olcsóbb, mint Magyarországon.
Uborkából a növényházak színvonalához képest jó hozamokat érnek el, és a külföldről visszatérők újabb ismereteket is meghonosítanak. Bulgáriában is pályázhatnak uniós kertészeti fejlesztési támogatásra a gazdálkodók, a forrás talán 30-40 hektár növényház építését teszi lehetővé, ez azonban még mindig kevés lesz a belső fogyasztás kielégítéséhez. A fejlődést a politikai kiszámíthatatlanság hátráltatja.

 

Forrás: