Forray Alfréd, a szegedi Floratom Kft. növényvédelmi vezetője a vegyszeres növényvédelem buktatóit öszszefoglalva elmondta, hogy annak idején a kertészetükben általános gyakorlat volt évenként 40 alkalommal, kis lémennyiséggel permetezni, ami sok perzselést, számos fitotoxikus hatást okozott, és gyakran szembesültek a kártevők rezisztenciájának kialakulásával is. Versenyt futottak az idővel, előfordult, hogy mire az engedélyeztetési eljárás befejeződött, addigra a vizsgált hatóanyag már nem is volt hatékony – mondta.
A biológiai növényvédelem bevezetését az sürgette, hogy a növényvédő szerekre hazánkban előírt várakozási idő minden más országénál hosszabb, ami sokszor ellehetetleníti a technológiai feladatok ütemezését. Egyre világosabb lett, hogy csakis a biológiai védekezés adhat megfelelő megoldást. Az átállásra vonatkozó döntést az is motiválta, hogy a módszer a zöldségtermesztésben már 1992 óta jól működött, az ökológiai szemlélet ott meghonosodott. (…)
