Pallos József Péter, az intézet ügyvezetője emlékeztetett, hogy 1940-ig Magyarország világelső volt a gyógynövénytermesztésben, hungarikumnak számítottak a kamilla és az anyarozsból készült termékek, s még a kilencvenes években is a legjobbak között voltunk Európában. Azóta a vállalkozások száma megsokszorozódott, a termesztés és a gyűjtés a töredékére csökkent, sok esetben a minőség is kifogásolható. Az ágazatban csupán az alapanyag értékesítése kevésbé jövedelmező, növelni kell tehát a hozzáadott értéket. Előfordul az is, hogy a hazai alapanyagból készült készterméket sokkal drágábban importáljuk. Időszerű a gyógynövényprogram kidolgozása, hiszen Magyarországon hagyománya, kultúrája van a gyógynövénytermesztésnek, ehhez rendelkezésre áll a megfelelő erőforrás (anyag, eszköz, ember) és adott a kormányzati akarat is. Pallos Péter szerint a gyógynövényeknek és készítményeknek van piaca, azon kívül meghódítható Ázsia, Afrika és Amerika piaca is. Jó lehetőség a környezettudatos termelés és a biotermékek értékesítése is, ezekhez kiválóak a Kárpát-medence adottságai. Fontos, hogy a jövőben ne szárított drogot, hanem feldolgozott készterméket, jó minőségű növényi gyógyszert és étrend-kiegészítőket termeljünk. Ehhez a Gyógynövény Kutató Intézetben minden feltétel adott, a nemesítéstől a feldolgozáson át, a kész növényi gyógyszer készítéséig.
Leszakadó térségek
Kis Zoltán, a VM osztályvezetője elmondta, hogy ma vidéken fejletlen az ipari és szolgáltatási ágazat, romlik a lakosság egészségi állapota, életszínvonala és erőtlen a társadalmi szerveződés. Az elszegényedő térségek fokozatosan leszakadnak, elvesznek a meglévő értékek, sajátosságok, munkahelyek szűnnek meg és katasztrofális a népesedési helyzet (Észak-Borsodban és Dél-Baranyában 16% fölötti a munkanélküliség). A vidék erősségei ugyanakkor a kiváló ökológiai adottságok, a termőterület magas aránya és a biológiai sokféleség. A vidékiek gazdag kulturális örökséggel rendelkeznek, képzett a kézműves réteg és jelentős a népi iparművészet.
Vidékfejlesztési programjukban kiemelten kezelik a vállalkozás- és gazdaságfejlesztést, a helyi infrastruktúra, a mezőgazdaság, valamint az épített örökség fejlesztését, mondta az osztályvezető. Nagy figyelmet fordítanak a kultúra, a közösség, az emberi erőforrás fejlesztésére, valamint a környezetés tájvédelemre. A Nemzeti Vidékstratégia célkitűzései a munkahelyek megőrzését, gyarapítását, a népesség megőrzését, az élelmiszerbiztonság szavatolását, az agrárgazdaság életképességének növelését, piaci pozíciójának javítását is tartalmazza, valamint a vidéki életminőség javítását, a város és vidéke szoros kapcsolatának helyreállítását.
A Darányi Ignác Terv keretében támogatják a kis és közepes vállalkozásokat, a termelői és értékesítő szövetkezetek, társulások létrehozását, a helyi és exportpiacok visszaszerzését. A terv tartalmazza a növénytermelés és állattenyésztés egyensúlyának helyreállítását (jelenleg 8020%), valamint az ország GMO-mentességének megőrzését.
A kertészet a magyar mezőgazdaság legintenzívebb és a legtöbb munkaerőt foglalkoztató ágazata, mondta az előadó, az ágazatban megtermelt áruérték megközelíti az ezermilliárd forintot és kb. 360 ezer családnak ad teljes, vagy részfoglalkoztatást, és jelentős a szerepe a lakosság helyben tartásában is.
Minőségbiztos
A gyógynövénytermesztés adottságairól Kis Zoltán elmondta, hogy gyógynövényeink hatóanyag- és aromatartalma kiemelkedő. A világon évenként 5-7% -kal nő a kereslet irántuk, s bár adottságaink kiválóak, Magyarországon mégis folyamatosan csökken az ágazat szerepe.
A gyógynövények gyűjtési területe egybeesik az elmaradott régiókkal és kistérségekkel, ez a tevékenység pedig különféle képzettségű embereknek kínál megélhetést a természeti értékben gazdag, de munkalehetőségben szegény területeken.
A gyógynövény-termelés nem igényel jelentős beruházást, mondta az előadó, a termék értékében a kézimunkaigény jelenik meg. A gyűjtés és termesztés alacsony iskolázottságú munkaerő foglalkoztatására is alkalmas. A feldolgozott gyógynövénytermékek nagy hozzáadott értéket hordoznak, általuk a gyengébb termőterületek is hasznosíthatók. A fizetőképes piacon folyamatos a kereslet a magyar gyógynövények iránt.
A gyógy- és fűszernövény-termesztési program során a VM gyógynövénygyűjtői státusz létrehozását, ahhoz jogi és adóügyi feltételrendszer kidolgozását, valamint a gyűjtési lehetőségek szűkülése miatt egyes vadon termő fajok termesztésbe vonását tervezi. A VM rendelettervezetében minőségbiztosítási rendszer is szerepel, melyet a gyártó cégek maguk végeznének el, minőségbiztos kinevezése mellett. Ehhez képesítési követelményeket határoznak meg a felvásárló, a minőségbiztos, valamint a hatósági ellenőrzést végző szakember számára.
Védett fajok
Janta Károly, a Duna–Ipoly Nemzeti Park munkatársa elmondta, hogy a hazánkban élő több mint 3000 növényfaj mintegy harmadának tulajdonít gyógyító hatást a népi ismeret. Közülük mintegy kétszáznak gyűjtik, vagy gyűjtötték a részeit. A hazai flóra fajai közül 649 védett, 71 fokozottan védett, így 720 növényfaj áll természetvédelmi oltalom alatt. A védett fajok között 43 gyógynövény is van.
Drexler Dóra, az Ökológiai Mezőgazdasági Kutató Intézet ügyvezetője az ökológiai gazdálkodásról szólva elmondta, hogy az a talajok és az élővilág épségének, valamint az emberek egészségének megőrzését célzó termelési rendszer. Természetes folyamatokon alapul és kerüli a káros hatású anyagok alkalmazását, ötvözi a hagyományt és a tudományos kutatást, törekszik a környezet megóvására és az egészséges életformát segítő mezőgazdaság és élelmiszeripar megteremtésére. Az ökológiai gazdaságban nem használnak vegyszerrel csávázott vetőmagot, a gyomok ellen sem vegyszerekkel, hanem mechanikai módszerekkel, mulcsozással védekeznek. A növényvédelem az előrejelzésen, megelőzésen és természetes anyagok használatán alapul. A tápanyag-utánpótláshoz műtrágyák helyett szerves, zöldtrágyát, vagy komposztot használnak.
A gazdálkodás során szigorú ellenőrzési rendszer működik az ellátási lánc valamennyi szakaszában. Az ellenőrzéseket Magyarországon a Biokontroll Hungária és a Hungária Öko Garancia akkreditált ellenőrző szervek végzik. Hazánkban 2010- ben 127 605 hektáron folyt ökológiai gazdálkodás, az ott termelt áru 85%-a exportra került.
A termesztett gyógynövények ellenőrzése más mezőgazdasági és kertészeti növényekéhez hasonlóan történik. A vadontermők esetében a területet minősítik, fontos, hogy ott három éven belül nem volt vegyszerhasználat, a populációt pedig nem veszélyeztetheti a gyűjtés. Magyarországon 240 hektáron folyik öko gyógynövénygyűjtés.
Az ágazat számokban
Ahogy Kis Zoltán elmondta, a kilencvenes évekig még 3740 ezer hektáron 3540 ezer tonna drogot és 80100 tonna illóolajat termeltünk, ma a gyógynövények termőterülete nem éri el a 18 ezer hektárt, a drogtömeg pedig a 20 ezer tonnát. A gyűjtés és termesztés termelési értéke 10 milliárd forint. Felvásárlással és feldolgozással 21 vállalkozás foglalkozik, másodlagos, élelmiszeripari és gyógyászati termékeket 50100 vállalkozás készít. Gyógynövénygyűjtéssel 58 ezer fő foglalkozik, a feldolgozó üzemekben kb. 2000 ember dolgozik. Magyarországon 110 hazai gyógynövényfajt gyűjtenek és termesztenek, a drogtömeg 70%a vadon termő állományból származik.
