Körforgalmak

Nálunk a körforgalmak több helyütt sok kívánni valót hagynak maguk után, vannak azonban kivételek is. Két nyugat-dunántúli nagyvárosban, Sopronban és Mosonmagyaróváron például élnek a körforgalmak adta lehetőségekkel. A két településen azonban merőben más szempontok szerint: amíg Sopronban a színes egynyári és hagymás virágok a főszereplők, addig Mosonmagyaróváron a csekély fenntartást igénylő évelők és fás szárú növények a hangsúlyosak.

Sopron

Az országban talán Sopron büszkélkedhet a legtöbb, öszszesen 14 körforgalommal. A város több mint tíz évvel ezelőtt, több lépésben körforgalomra alakította át a központi lámpás csomópontokat. A település-fenntartó Sopron Holding Rt. zöldterületgazdálkodási részlegének munkatársai igyekeztek zöldfelületet is kialakítani, tudtuk meg Nagy Zsolt vezérigazgatótól. A város költségvetéséből minden évben sikerült erre a célra forrást elkülöníteni, hiszen a lakossági visszajelzések nagyon kedvezők.
Tíz év alatt emblemati kussá váltak a soproni körforgalmak, többségük egy-egy soproni jelképet is magában foglal. A legnagyobb, a Győr felől bevezető út 26 méter átmérőjű körforgalmában például nagy szőlőprés fogadja a „kékfrankos fővárosába” érkezőket. A Bécs felé tartó elkerü lő úton a soproni faipari mérnöki képzésre utal a körző, az erdőmérnökképzésre a magasles.
Nagy Zsolt elmondta, hogy a 14 parkosított körforgalomból tízbe napelemről vagy elemről működő automata
öntözőrendszert is telepítettek, ami országos átlagban nagyon jónak számít. Az újonnan tervezett körforgalmak esetében már az építés során gondolnak erre. A tavaly épült Kőszegi úti körforgalom 32 méter átmérőjű, a város eddigi legnagyobb körforgalma.
A város nagy útkeresztező-déseiben különféle, jellemző-en színes, egynyári-virágágyásokkal, tavasszal hagymás-beültetésekkel találkozunk. Az esetenként jelentős fenntartási költségek mérséklése érdekében főleg a nagyobb kiterjedésűekbe cserjéket és talajtakaró rózsákat is ültettek, hogy csökkentsék az évről évre telepítendő egynyári és hagymás növények számát, de a felület mégis mutatós maradjon.
Nagy Zsolttól megtudtuk, hogy egy-egy körforgalom parkosítása a műszaki berendezésekkel együtt 1,5-2 millió forintba kerül. Sopronban többféle méretű (9, 11, 13, 17, 26 és 32 méter átmérőjű) létezik, amelyekben vegyes zöldfelületeket alakítottak ki. A különböző kiterjedésű gyepfelületet cserje- és rózsacsoportok, valamint egynyári- és hagymásvirágágyások tarkítják. Évelőket nem ültetnek, a talajtakaró cserjék, illetve törpecserjék (pl. pimpó, levendula, gyöngyvesszők) hasonló virágzó felületet adnak, mint az évelők, ugyanakkor feleannyi a gondozási igényük. A nagy élénk színfoltokat az egynyáriak teremtik.
A körforgalmak virágágyásait az egynyári dísznövények eltávolítása után októberben tápdús virágfölddel töltik föl a hagymások számára. Minőségi holland tulipánhagymákat ültetnek árvácskával vegyesen, ami már március elejétől április végéig virít. Ezt követően istállótrágyával, illetve a virágágyásokhoz ajánlott folyamatos tápanyag-leadású műtrágyával pótolják a tápanyagot. A kiültetett egynyári virágokat már 15 éve Táplánszentkereszten termeltetik.
Az egynyári virágpalántákat már november végén megrendelik, a termeltetési szerződést december közepén írják alá, május eleji szállítással. Nagy fajtaválasztékkal dolgoznak, május elején közel 40 fajtát ültetnek el városszerte, évenként összesen 90 ezer virágpalántát, amiből jelentős mennyiség jut a körforgalmakba. A virághagymákat a nyár közepén rendelik meg.
A körforgalmak virágágyásainak méretén nem változtatnak egyik évről a másikra. A következő év beültetéseit az ősz végén tervezik, meghatározó szempont az öntözés lehetősége, a kitettség, illetve a környezet. A Szent Mihálytemplom, illetve a temető közelében lévő, úgynevezett „körzős” körforgalomban például visszafogott színeket használnak, méltóságteljes kiültetéseket terveznek: tavaly például bordó és fehér Catha­ranthus­okból.
A virágvölgyi körforgalom ezzel ellentétben nagy, színes kokárdához hasonlít. Vezérnövénye a gömb alakúra
nyírt tiszafa, amelyet sokszínű, vegyes virágágyás ölel körbe, Canna­val, díszfűvel, Tagetes­szel és piros, rózsaszín, fehér begóniákkal. Az egyik benzinkút melletti körforgalom sárga és piros színekben pompázik, fő növényei a Tagetesés a Salvia,némi kék színt adó Salvia fa­rinacea Mauritius­szal.
A Jereváni lakótelep bejáratánál, az örmény–magyar barátságot jelképező szobor köré épült körforgalomba színes magyar Celosia-fajtákat (Bikavér, Ezerjó, Arrabona, Aranybika) ültettek. A „préses”, fogadó körforgalomban tavaly a magyaros piros-fehérzöld színkombináció volt a meghatározó, muskátlival, talajtakaró rózsákkal, illetve a zöld színt adó gyepfelülettel.
A kitettebb helyeken, öntözött körülmények között bevált a muskátli és az ágyásbegónia, tudtuk meg Nagy Zsolttól. A Csengery utcai körforgalomnál nem tudták technikailag megoldani a vízbevitelt, ezért kézzel öntöznek. A formára nyírt örökzöldekkel, bukszussal, talajtakaró cserjékkel és Cleome­val beültetett felület vezérnövénye egy szép kínai jegenyeboróka (Ju­niperus chinensis Keteleeri).
A növényvédelmet tekintve az egynyáriaknál elsősorban az atka okoz gondot, őszszel a Gaillardia­kon és a Rud­beckia­konlisztharmat jelentkezett. Tavaly a „préses” körforgalomban a virághagymákban a kószapocok tett kárt, amely ellen az idén már szakszerűen védekeztek. A bukszusokat a puszpángmoly tizedeli, a közterületen engedélyezett készítményekkel folyamatosan védekeznek ellenük.

Mosonmagyaróvár

Az első körforgalom 2008-ban épült Mosonmagyaróváron, a városból Hegyeshalom felé kivezető úton, a bevásárlóközpont közelében. Lobitz Ákos, a Dzsungelország Kft. tulajdonos-ügyvezetője a pistoiai tapasztalatokra alapozva – a város körforgalmait ott egy-egy faiskola ülteti be és gondozza – tárgyalást kezdeményezett a városvezetéssel arról, hogy a körforgalmat térítésmentesen beültetik, ami reklámként is szolgál a cég közeli árudájának. A város egyedülálló módon „reklámtábla” kihelyezését is engedélyezte a vállalkozásnak. Az ötletet és a kivitelezési terveket az önkormányzat elfogadta, a cég pedig saját költségen megépítette és gondozza is azt. Lobitz Ákos elmondta, hogy ez a munkájuk volt a „belépő” a város
többi zöldfelületének, valamint a tavaly megépült újabb kör­forgalom parkosításának és fenntartásának az elnyeréséhez.
A bevásárlóközpontnál ta­lálható 25 méter átmérőjű kör­forgalomba a szárazabb időjá­rási viszonyokra fölkészülve olyan növényeket választot­tak, amelyek jobban bírják a szélsőségeket. 2008 óta egyet­len növény sem pusztult ki, pedig öntözés nélkül, a ter­mészetes csapadékból élnek a növények. Meglehetősen szél­járta a terület, de így is tökéle­tesen helytállnak. A pistoiai példákhoz hasonlóan fás szá­rú növények, örökzöldek, cser­jék az uralkodó növények. A gyomosodás megelőzésére ta­lajtakaró agro szö vetbe ültet­ték a növényeket. A csekély fenntartási igény mellett az is szempont volt, hogy tavasztól őszig mindig színes legyen, ezért alacsony virágos cserjé­ket, évelőket is ültettek. Az ágyásokat most még fűfelület veszi körül, az azonban rosz­szul tűri az öntözetlen viszo­nyokat, ezért a tervek szerint az idén évelőkre cserélik a gyepszegélyt.
A lakosság a város legszebb közterületeként emlegeti ezt a körforgalmat. Vezérnövénye egy csüngő cédrus (Cedrus atlantica Pendula), amelyet homokkőből épített kieme­lésre ültettek. Körülötte Pho­tinia,levendula, valamint gömb alakúra nyírt örökzöldek, szí­nes lombú, virágzó cserjék, fűfélék, évelők, kúszóborókák
díszítenek. Lobitz Ákos elmond­ta, hogy a viszonylag extenzív körforgalom éves fenntartási igénye körülbelül 20 mun­kaóra, ami a fűnyírásból, illet­ve az alaknövények évenként többszöri formára vágásából áll.
2013­-ban készült el az úgy­nevezett mosoni körforga­lom, amely a Győr felől érke­ző autósokat fogadja. Megépí­tését a város finanszírozta ugyan, de a vállalkozás is jelentős anyagiakkal járult hozzá a
megvalósításához. A szintén 25 méter átmérőjű körforga­lom beruházási költsége meg­haladta a hatmillió forintot. Zömében nyáron nyíló évelő­ket, varjúhájat, Gaura­t, dísz­füveket (Pennisetum, Festu­ca),sásféléket (Stipa, Carex),törzses, formára nyírt örök­zöldeket, Photinia­t, Coreop­sis­t, Yucca­t, Prunus lauroce­rasus-t ültettek, ernyőre alakí­tott Platanus acerifoliaa ve­zérnövény. Fehér és zöld szí­
nű kőzúzalékot is használtak.
A tervezésnél szempont volt a kiemelés, a növények három­dimenziós ültetése, ami az alacsonyabban fekvő terület felől érkezők számára jobban láttatja a beültetést, ezért fala­zattal körülvett, magasított ágyásokba ültettek. Ez a terü­let sem öntözött, ennek elle­nére a növénypusztulás ta­valy alig érte el a három száza­lékot. Egy év alatt „beállt” a körforgalom növényzete, és tavaly már látványos színfoltja lett a városnak. Az építmé­nyek ma már szinte alig látsza­nak, benőtték a növények. A falazatot párkánnyal takarták.
Az öntözetlen viszonyok mi­att nem alakítottak ki gyepfe­lületet. Nemcsak a körforgal­mat, hanem a három bekötő­pontról a körforgalomba ve­zető terelőszigeteket (ékeket) is beültették. A kétszínű kő­zúzalék között minden ékben más-­más növény, Yucca, Pho­tinia és Prunus laurocerasus, a harmadikban pedig díszfű és Gaura kapott helyet. A szí­nes kőzúzalék azokban az év­szakokban is mutatós, amikor a növények még kevésbé lát­ványosak.
A mosoni körforgalom­ban a növényeket ősszel, il­letve tavasszal visszametszik, és pótolják az esetleges hiá­nyokat. Az agroszövetnek és a kőzúzalék burkolatnak kö­szönhetően csekély a gyom­irtási munka, a vegetáció megindulása előtt vegyszeres gyomirtást végeznek.
A két egyedi stílusú körfor­galomnak, illetve az időköz­ben, ugyancsak a Dzsungelor­szág Kft. által tervezett és kivi­telezett, jobbára saját termelé­sű növények felhasználásával megújult közparknak kedve­ző a visszhangja a lakosság kö­rében, ami azt bizonyítja, hogy jól megválasztott növények­kel, viszonylag csekély beru­házással kellemesebbé, élhe­tőbbé tehető a városi környe­zet. A helyi lakosok és a láto­gatók hangulatán sokat javít a szép, színes park. A Dzsun­gelország Kft. más települése­ken is alakított már ki igényes parkosított körforgalmakat, hogy bemutassák, lehetnek cse­kély fenntartási igényű, látvá­nyos zöldfelületek a forgalmas útvonalak környezetében is.
A parkokra nem figyelnek föl az autósok, de a körforgalom­ra igen, anélkül hogy kiszáll­nának az autóból, mondja Lobitz Ákos. Jó lenne, ha min­den magyar város élne ezzel a lehetőséggel.