2016. augusztus 28., vasárnap
  • Olvassa minden nap az agrárium friss híreit az MmgOnline agrárhírportálon!         Fizessen elő a Magyar Mezőgazdaságra, Magyarország egyetlen mezőgazdasággal foglalkozó hetilapjára!         Ezen a héten NövényOrvos és Magyar Juhászat melléklet a Magyar Mezőgazdaság hetilapban!         Még kapható a Kistermelők Lapja 2016/8. száma!         Megjelent a Kerti Kalendárium 2016 szeptemberi száma!         Még kapható a PEGAZUS - a lovasok lapja 2016/8. száma!         Megjelent a Kertbarát Magazin 2016/7-8. száma!        Fizessen elő Magyarország nagymúltú kertészeti szaklapjára, a Kertészet és Szőlészetre!

Lapszemle

A piac legyen a kiindulópont
Kertészet és Szőlészet (2016-2. szám)
Horváth Csilla
2016.01.13., szerda, 11:48

Debrecenben rendezett kétnapos tanácskozást a FruitVeB és az ÉKASZ a korszerű gyümölcstermesztésről. Tavalyi 50. számunkban már beszámoltunk a legtöbbeket érdeklő, a gyümölcstelepítési támogatások várható rendszeréről szóló előadásról. Most a görög vendégelőadó tanácsait vesszük sorra.

Evangelos Gklavakis görög szaktanácsadó nem először tartott előadást hazánkban a görög és nemzetközi gyümölcstermesztési gyakorlatról. Többször hangsúlyozta, hogy minden szakmai döntést a piac oldaláról kell meghozni, az a lényeg, hogy jól eladható termékkel álljunk a fogyasztók elé. Így tehát a cseresznyefajta-választásban is a piaci lehetőségekből és igényekből induljunk ki, és vegyük figyelembe a termőhelyünket. Nem érdemes nagyon korai fajtát ültetni ott, ahol a terület nem teszi lehetővé a korai érést, említette a legegyszerűbb példát. Azon is érdemes elgondolkodni például, hogy leváltsuk-e az évtizedek óta bevált Carment egy ismeretlen fajtára, amit nem tudunk biztonsággal kezelni. Régi fajták is új megvilágításba kerülhetnek, ha sikerül úrrá lenni a kedvezőtlen tulajdonságaikon. Erre jó példa a régi görög cseresznye, a Tsola keiko új alanyon, amelyen már piaci szempontból is értékelhető a termése.
Az új alanyokkal sűrűbb térállásba lehet telepíteni a cseresznyét és elérhető a hektáronkénti 30 tonna körüli termés. Erre először a Gisela alanyok adtak lehetőséget, de számos hátrányos tulajdonságuk ismert: vízigényesek, 12-15 éves korukban elpusztulnak és fogékonyak a Pseu­domonas-fertőzésre. Újabban a Weigi 3 alany érdemel figyelmet, amely a Giselák nemesítési programjából származik.
Cseresznyénél a központi tengelyes koronaformákat ajánlják mindenütt, a sokféle változat (Solax, KGB, Vogel) nagyon hasonlít egymásra, minden esetben igyekeznek fényt bejuttatni a korona belső részeibe. Ez a koronanevelés kisebb kockázattal jár, könnyebb kijavítani az esetleges hibákat, mint a váza koronán, mondta a szaktanácsadó.

Figyeljünk a szaporítóanyagra

Almát nagyon sokfelé nemesítenek a világban, ennek megfelelően rengeteg az új fajta. Különbözik a felvevőpiac, az arab országokban például a fényes piros almát keresik, Oroszországban a zöldet, míg a briteket nem érdekli különösebben az alma külseje, inkább az egészségre gyakorolt kedvező hatásait helyezik előtérbe a vásárláskor.
Az ültetvényekben olykor előfordul, hogy néhány év elteltével rosszabbul színeződik az alma, ami általában a szaporítóanyag hibája: nem megfelelő anyanövényeket használtak. Új szaporítási mód a mikrooltás, amely során végig zárt növényházban nevelik a szövettenyésztésből származó összetevőkből készült oltványokat, így azok növény-egészségügyi állapota teljesen megbízható, ráadásul egy év alatt elkészülnek. A kétliteres konténerben nevelődő 60 centiméteres oltványok már telepíthetők, és így szinte egész évben lehet ültetni. Hagyományos telepítésnél az USA-ból származó Genevaalanyokra hívta föl a figyelmet a szaktanácsadó, mert azok alkalmasak az újratelepítésre, nem kell az ültetvény gyenge fejlődésétől tartani.

Ellenálló kajszik születtek

Körülbelül ötven új kajszifajtát mutattak be az utóbbi években, a nemesítők legfontosabb törekvése az volt, hogy ellenálljanak a sharka vírussal szemben. Több évtizednyi munka eredményeként született meg az első valóban ellenálló fajta. Franciaországban a Cep Innovation cég hozott létre öt kajszifajtát, ellenálló- képességüket nagyon szigorú eljárással ellenőrizték. Érési sorrendben ezek a következők: Aramis, Bergeval (június 18.), Shamade (június 24.), Anegat (július 15.) és az öntermékeny Congat (július 25.).
A művelésmód kajszinál is a mind sűrűbb telepítés felé mozdul el, a korona lehet központi tengelyes vagy Palmetta-sövény, de a fenntartásukhoz ajánlatos Ishtara alanyt használni, azon könynyebb kialakítani és fenntartani a központi tengelyt. Nyári metszésre mindenképpen szükség van, olykor kétszer is, hangsúlyozta Evangelosz Gklavakis. Általában hormonkezeléssel állítják le a növekedést, hogy a hajtások ne nőjenek túl hosszúra. A növekedés szabályzó anyagokat a tápoldaton keresztül, vagy a lombra permetezve adagolják.
Őszibaracknál ugyancsak a piaci lehetőségekből kell kiindulni, hiszen ennél a gyümölcsfajnál is rengeteg fajta közül választhatunk. Az utóbbi évtizedek legelterjedtebb alanya a GF 677számos problémát megoldott, de a legtöbb termőhelyen túl erős rajta a növekedés. Sajnos az újabb alanyokat kevéssé ismerjük, ezért elég kockázatos azok közül választani. Érdemes próbálkozni a GF 677és közbeoltás kombi ná cióval, amikor a gyengébb növekedési erélyű alanyból 10-20 centiméteres részt használunk csak, úgy oltjuk rá a nemest.

Folyamatos ellátás

A tápanyaggazdálkodásban az a lényeg, hogy a növényi szövetekben folyamatosan a kellő mennyiségben legyenek jelen a tápelemek, tehát lehetőleg ne egy-két adagban juttassuk ki a műtrágyát, hanem rendszeresen adagoljuk. Ugyancsak figyelni kell a makro- és mikroelemek arányára, amit sokan nem vesznek elég komolyan, mondta Evangelosz Gklavakis. A másik hiba, hogy szüret után sokan elhanyagolják a fákat, pedig ahogy leszedtük a termést, azonnal újra táplálni kell azokat. Gondoljunk bele, hogy a 60 tonnás hektáronkénti terméssel mennyire leterheltük az almafákat, érzékeltette a problémát az előadó. A tél átvészelésében segítjük a fákat, ha elég tartalék tápanyagot tudnak felhalmozni, különösen a cink és a bór őszi pótlásáról gondoskodjunk. Egyaránt fontos a talaj- és a levélvizsgálat a pontos tápanyag-utánpótlás tervezéséhez, amelyet folyamatosan fölülvizsgálva módosítani kell.
Komoly fejlődés következett be a növekedés- és fejlődésszabályozásban, illetve a gyümölcsritkításban, mert már elég jól tudjuk, hogyan befolyásolhatjuk növényi hormonokkal a fejlődést az auxin, gibberellin, citokinin, etilén és abszcizinsav megfelelő arányával és kellő időben való jelenlétével. Ezt az ismeretet pedig már nemcsak az almánál, hanem a csonthéjasoknál is alkalmazzák a nemzetközi gyakorlatban.
 

A cikket a Kertészet és Szőlészet 2016-2. számában olvashatja.

Hírlevél

Ismerősnek jelölöm

Kiemelt PR cikk

Fókuszban az egészséges alma! DuPont™ Fontelis® gombaölő szer

Magyarországon az almaültetvények száma az ezredforduló óta folyamatosan csökken, míg az ültetvények intenzitása fokozódik. Az almatermesztők ma már a legkorszerűbb támrendszereket, jégvédő hálókat, modern, bőtermő fajtákat használnak. Az intenzív almatermesztés sarkalatos pontja a növényvédelem. A gyümölcs egészsége teljes mértékben meghatározza annak piacosságát, eladhatóságát, valamint a növényvédelemhez kapcsolódó költségek (növényvédő szer, kijuttatás) adják a művelési költségek legnagyobb hányadát. Ezért nagyon fontos, hogy egy-egy védekezés a lehető leghatékonyabb legyen.

Magyar Mezőgazdaság Kft. 1141 Budapest, Mirtusz u. 2. Tel.: +36 (1) 470-0411 Postacím: 1591 Budapest, Pf. 294

Copyright © Magyar Mezőgazdaság Kft. 2009. Minden jog fenntartva!