0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 29.

Nagy tervek a szaporítóanyag-termesztésben

A tavaly január elsejétől működő Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ 11 mezőgazdasági kutatóintézetet tömörít. A NAIK Gyümölcstermesztési Kutatóintézet integrációja hosszabb időt vett igénybe, és alighanem az egy éve létrejött Magyar Kertészeti Szaporítóanyag Nonprofit Kft. (MKSZN) alapításával fejeződött be. A cég nemcsak a nevéből következő szaporítóanyag-termesztéssel és -forgalmazással foglalkozik, hanem a kutatóintézet négy állomásán folyó termesztést is segíti szolgáltatásokkal. Makay Miklós, az érdi telephely vezetője beszélt lapunknak a feladatokról.

A gyümölcstermesztési kutatóintézet utóbbi három évtizede átalakulások sorával telt: 1983-ban vállalattá alakították, hogy kikerülve az állami finanszírozás alól, termelő tevékenységet folytasson. 1990-ben kezdődtek az újabb átalakítások, amikor először részvénytársaság, aztán közhasznú társaság, majd kft. formában működött a kutatóintézet. Tavaly a NAIK kötelékébe kerülve végre ismét költségvetési szerv lett, megszűnt a pályázatokkal, saját pénzkereseti kötelezettséggel járó bizonytalanság. Gondot okozott viszont a meglévő termő ültetvények, a szaporítóanyag-termesztés, a génbankok, kísérleti faiskolák, törzsültetvények művelése, ami nehezen illeszthető a költségvetési finanszírozáshoz. Először a körön kívül maradt Újfehértói Kutató Állomást bízták meg a feladattal, hogy Érden, Cegléden és Fertődön végezze el a termeléssel kapcsolatos feladatokat, és bizományosi formában értékesítse a termést és a csemetéket. Végül az idén január elsejével mindenütt elválasztották a kutatást és a termesztést, utóbbi lebonyolításával a Kasztovszky Zoltán vezette MKSZN-t bízták meg. A nonprofit kft. technikai támogatást ad a telephelyeken futó kutatási témákhoz, szolgáltatást végez együttműködési szerződés alapján és termel. Ehhez az eszközöket és a személyzetet is a kft.-hez rendelték, 63 személy került át a cég állományába, 630 hektár területet művelnek a tulajdonosi jogokat gyakorló NAIK megbízásából.
Most készül a vállalatirányítási rendszer, amely lehetővé teszi, hogy minden telephelyen nyomon kövessék a munkákat, és ha bejáratódik a rendszer, nem kell minden egyes munkafolyamatot külön egyeztetni, megrendelni. A gazdálkodás pedig átlátható és ellenőrizhető lesz, így a telepvezetők önállóan dönthetnek a részletekről.
Nagy dolog, hogy a kft. önállóan indulhat a gazdasági szervezetek számára kiírt támogatási pályázatokon, és az is, hogy tőlük várnak gyakorlati kutatási témákat.
Érden komoly lehetőségek vannak a gazdálkodásra, mondta el Makay Miklós, az utóbbi három évben majdnem megháromszorozták a faiskolai termelést. Dióból például az idén 10 ezer csemete készült, jövőre pedig 25 ezret terveznek. Különösen ezt a területet igyekeznek fölpörgetni, mert komoly igény mutatkozik megbízható, jó minőségű oltványokra. A kft. szerződés alapján a kutatóintézetben nemesített új cseresznye-, meggy- és kajszifajták elsődleges szaporítója, és hozzá került az üzemi törzsültetvény is ezekből a fajtákból. A központi törzsültetvény továbbra is a NAIK-nál maradt.
Együttműködnek a Magyar Gyümölcsfaiskolák Országos Egyesületével, és közös törzsültetvények létrehozásán gondolkodnak, mondta el Makay Miklós. Elég lenne az országban két helyen létesíteni korszerű, jól karbantartott törzsültetvényt, ahol folyamatosan ellenőriznék, fenntartanák a fajtákat, és új, keresett fajtákkal bővítenék a kínálatot. A csonthéjasok és héjasok Érdre kerülhetnének, az almástermésűek pedig Újfehértóra, ahol a környezeti adottságok kedvezőbbek a számukra. A fertődi kutatóállomáson „jól húz” a szaporítóanyag-termesztés, ott a bogyósoké a fő-szerep. A törzsültetvények mellett bemutató ültetvényekre is szükség lenne. Az MKSZN külföldi nemesítőkkel veszi föl a kapcsolatot és próbál fajtaszerződéseket kötni. Szeretnének előrelépni az alanyok, a merisztémaszaporítás és a vírusmentesítés területén is, mert ezek a korszerű gyümölcstermesztés sarkalatos elemei, ugyanis csak ezzel garantálható az egészséges, jó minőségű, egységes szaporítóanyag.
A számítástechnikai rendszert sikerült úgy fölépíteni, hogy megvannak benne a szükséges ellenőrzési pontok, melyek alapján a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal engedélyével, saját származási igazolást adnak ki.
Sok a fiatal gyümölcsös is, 8 hektár hároméves meggyes, 10 hektár idei és tavalyi telepítésű kajszi került az MKSZN-hez, illetve 5 hektár korszerűsített tízéves cseresznyeültetvény.

Forrás: