2016. augusztus 31., szerda
  • A Magyar Mezőgazdaság Kft. a jubileumi 30. Bábolnai Nemzetközi Gazdanapok kiállítás ideje alatt a szokott helyen, a Színsor 2. standján várja partnereit és olvasóit!         Olvassa minden nap az agrárium friss híreit az MmgOnline agrárhírportálon!         Fizessen elő a Magyar Mezőgazdaságra, Magyarország egyetlen mezőgazdasággal foglalkozó hetilapjára!         Ezen a héten PénzMag melléklet a Magyar Mezőgazdaság hetilapban!         Ezen a héten MMGgépPiac melléklet a Magyar Mezőgazdaság és a Kertészet és Szőlészet hetilapokban!         Megjelent a Borászati Füzetek 2016/4. száma!         Megjelent a Kerti Kalendárium 2016 szeptemberi száma!        Még kapható a Kertbarát Magazin 2016/7-8. száma!        Fizessen elő Magyarország nagymúltú kertészeti szaklapjára, a Kertészet és Szőlészetre!

Lapszemle

Faliméheket szaporítanak Kaliforniában
Kertészet és Szőlészet (2016-2. szám)
2016.01.13., szerda, 11:59

Az USA gyümölcstermesztésének nagy gondja a háziméhek kaptárelhagyásának nevezett jelenség, ami megtizedelte a beporzó rovarok népességét. Öt évvel ezelőtt a Paramount Farming nagy kaliforniai mandulatermesztő cég vizsgálni kezdte az elterjedt faliméhek befogásának lehetőségeit, hogy segítsék a háziméhek munkáját, amire különösen a nyugati partvidék alma- és cseresznyetermesztőinek van nagy szüksége.

Gordon Wardell szerint a kutatás célja, hogy állan­dó faliméh-népességet tudja­nak fenntartani a gyümölcsö­sökben. Ehhez domesztikálni próbálják a faliméheket, ami a csapdázásukkal kezdődik.
A faliméhek magányosan élnek és különálló fészkeket építenek, ezért a természet­ből való összegyűjtésük bo­nyolult és időigényes. Üres és „foglalt” műfészkeket helyez­nek ki az erdőben, amelyek azt jelzik, hogy a terület alkal­mas a méhek betelepülésére. Rendszeresen begyűjtik a be­ népesült fészkeket, annyit hagy­va meg belőlük, amennyi a természetes népesség biztos fennmaradásához szükséges. Ezeket a „költőhelyeket” egy­ mástól nagy távolságokra ala­kítják ki az erdőkben. A mes­terséges fészkek lehetnek ki­ lyuggatott farönkök, papírcsö­vek vagy nádszálkötegek, ame­lyeket úgy alakítanak ki, hogy vonzóak és biztonságosak le­gyenek a méhek számára. A begyűjtött fészkekben kokon­ban fejlődő lárvák vannak, amelyeket aztán a Paramount Farming kutatóhelyére szállí­tanak.
Inkubátorba helyezik a fész­keket, és a hőmérséklet eme­lésével serkentik a méhek fej­lődését, hogy hamarabb re­püljenek ki, mint a természet­ben tennék, és készen álljanak a februári mandulavirágzásra. Azt remélik, hogy a gyorsított áttelelés után a „háziasított méhek” újabb nemzedékei se­gítenek a többi gyümölcsfaj beporzásában. Jelenleg 100 ezer méhből csak körülbelül 50 ezer szaporodik tovább, ezt az arányt növelni szeret­nék, és igyekeznek a „legszor­galmasabb” egyedeket tovább­ szaporítani.
A kutatási programban to­vábbi kérdésekkel is foglal­koznak, vizsgálják például a faliméheket ragadozó dara­zsakat és bogarakat, a fészkek közelében használt növény­ védő szerek hatását, valamint a méhek által beporzott nö­vényfajokat. Számos feladat áll még előttük, míg kereske­delmi méretben képesek sza­porítani a faliméheket, de Wardell bízik a sikerben.
A faliméhek vagy kőműves méhek (az Osmia nemzetség tagjai) valamivel kisebbek a házi méheknél, és rendsze­rint fémesen fénylő kék vagy kék­fekete színűek. Nevüket arról kapták, hogy habarcs­ szerű anyaggal zárják le a fészküket. Észak­-Amerikában 140 fajuk él. A hímeknek nincs fullánkjuk, a nőstények is csak védekezésül szúrnak, ha összenyomják őket. Nem veszélyesek tehát az ember­ re, nyugodtan lehet a köze­lükben tartózkodni.
A természetben apró mélye­désekbe, más állatok furataiba rakják a tojásaikat, a méhekre jellemző sejtekbe, amelyeket sorban egymás után építenek. Saját maguk nem képesek ki­ fúrni a tojásrakáshoz szüksé­ges lyukakat, ezért szívesen el­ fogadnak minden ember által kínált lehetőséget is.
A nőstény faliméhek tavasszal kelnek ki, és azonnal el­ kezdenek pollent gyűjteni, amit a fészeknek alkalmas mé­lyedésbe hordanak. Amikor elegendő tápanyag gyűlt össze, leraknak egy tojást és le­ zárják a sejtet, majd folytatják a gyűjtést és a tojásrakást, amíg a fészek megtelik. Akkor elké­szítik az említett sárdugót a végére. Érdekesség, hogy a nős­ tény méheket rejtő tojások mindig a mélyedés aljára ke­rülnek, a hímek pedig a végé­hez, ezért a hímek kelnek ki először. Egyaránt gyűjtenek gyümölcsfákról, bogyósokról, dísznövényekről és zöldségfé­lékről. A pollengyűjtés és tojásrakás a méhek egész 4­6 he­tes életében folyamatos.
A lerakott tojásból néhány nap alatt kikelnek a lárvák, és körülbelül 10 nap alatt felélik a sejtben raktározott táplálé­kot, majd kokont készítenek és bebábozódnak. Őszre kifej­ lett méhekké válnak, de a gu­bóban vészelik át a telet. Ami­ kor tavasszal fölmelegszik az idő, először a hímek repülnek ki, majd néhány nappal ké­sőbb a nőstények.
Rendkívül hatékony meg­porzók, egy hagyományos ter­mő almafát 2­3 méh képes be­porozni. További előnyük, hogy hűvös, esős időben is repül­nek, szemben az olyankor a kaptárakban időző házi méhekkel. Fészküket szeretik egymás közelében építeni, de a ter­mészetben ritkán használják kétszer ugyanazt a helyet. Ne­künk is tiszta fészkelő helyet kell kialakítani, a használt fész­keket pedig egy-­két idény után semmisítsük meg, ha el akar­juk kerülni a betegségeket.

Forrás: Good Fruit Grower, Gardeners.com

 

A cikket a Kertészet és Szőlészet 2016-2. számában olvashatja.

Hírlevél

Ismerősnek jelölöm

Magyar Mezőgazdaság Kft. 1141 Budapest, Mirtusz u. 2. Tel.: +36 (1) 470-0411 Postacím: 1591 Budapest, Pf. 294

Copyright © Magyar Mezőgazdaság Kft. 2009. Minden jog fenntartva!