Az immár hagyományossá váló nemzetközi meggytalálkozó a Fruit Logistica keretében zajlott le az idén is. A 2010-es tényadatok elemzése mellett szó volt a meggypiac közép- és hosszú távú fejlődéséről: lengyel, magyar, német, dán és szerb résztvevők foglalták össze a terméseredményeiket és termőterületeik alakulását. Először vettek részt jelentősebb piaci részvevők a feldolgozóiparból, akik saját nézőpontjukból egészítették ki az elhangzottakat.
A 2010. évi meggyidényben számottevően kisebb volt a termés az összes európai meggytermesztő körzetben. Egyes területeken voltak éjszakai fagyok a tenyészidőszak kezdetén, és határokon átívelő igen csapadékos időjárás a virágzás alatt és után.
A korábbi évek alacsony árait követően a kialakult pénzügyi korlátok miatt nem mindenhol hajtották végre a szükséges és elégséges növényvédelmet.
Közép- és Kelet-Európában a meggytermesztés alapvetően inkább külterjes, a termésmennyiség 250 ezer tonnára csökkent, ezáltal a 2008-as és 2009-es csúcstermésű évekhez képest 145-170 ezer tonnával kevesebb meggy jelent meg a piacon. A termesztők és a feldolgozók képviselői is egyetértettek abban, hogy körülbelül 300 ezer tonnás európai termésnél alakul ki paci egyensúly a költségeket fedező árral. Normális időjárási körülmények között ez a mennyiség több lehet, és bár számottevő kivágások kezdődtek majdnem mindegyik meggytermesztő országban, tendenciájában piaci alul el látottság jelenleg nem várható.
Magyarország termőpotenciálja több mint 70 ezer tonna. Mai szemszögünkből Lengyelország és Szerbia a nagy mértékben elöregedett, nem gondozott ültetvényeivel piaci trendváltozást indíthat el a koncentrátum és a mélyhűtött meggy piacán. Ezen a területen Törökország okozhat változást, hiszen náluk az elmúlt 4 évben jelentős növekedéssel 180 ezer tonna fölé emelkedett a termelés. Németországnak az olcsóbb kelet- európai, főleg magyar termés „szorongatásában” a feldolgozók elemzése szerint már csak réspiacokon van esélye.
Németországban folytatódik a kivágás
A német termelői szervezetek 2010-ben csak mintegy 7000 tonna meggyet értékesítettek, ami 60%-kal kevesebb az előző évi mennyiségnél. A statisztikai hivatal által nyilvánosságra hozott 18 300 tonnát az előző évi 30 200 tonnához képest magasra becsülték. A szélsőséges időjárás mellett a csökkenő ültetvényfelület is közrejátszik ebben a visszaesésben, ami az aktuális becslések szerint 2900 hektárral, 30%-kal kevesebb, mint 2005-ben. Mivel a legjelentősebb német tartományban, Rheinland-Pfalz-ban 2006-óta nem volt ültetvény-összeírás, az összes kiesés több lehet mint 30%, inkább a 40-hez közelít. A termelői szervezetek átlag értékesítési ára (amiből a termelő 10-15%-kal kevesebbet kap meg) 60,76 euró 100 kg-ra számítva, lémeggy esetében 44,28 euró volt. A költségeket fedező termeléshez nemcsak az ár, hanem elfogadható hozam is szükségeltetik.
Szerkezeti problémák Szerbiában
2010. termésbecslése még nem hivatalos, de a szakértő által 40-60 ezer tonna közé tehető. Az elmúlt 5 év átlagát tekintve (88 ezer tonna) a terméskiesés 30-60% lehet. Az 5 hektár alatti kisüzemek adják a termelés 95%-át. Ez a szétszórtság megnehezíti a termelést és a gépesítést. A meggy túlnyomó része mélyhűtött és lé meggyként kerül értékesítésre, majdnem kizárólag kézi betakarításból, ami számottevő hátrány Lengyelországhoz képest. Az ültetvények kora és állapota a következő években legalább mintegy 80 tonna termést feltételez. A mélyhűtött áru egyértelmű árnövekedéséből a termesztők nem profitáltak. Túl nagyok voltak még a készletek a 2009-es termésből, ami nyomást gyakorolt a 2010-es árakra. 2010-ben Szerbia 36 500 tonna fa gyasz tott meggyet exportált, ami jóval meghaladta a 2009-es 30 200 tonnát.
Csökkent a lengyel kivitel
A lengyel exportot Makosz professzor 120 ezer tonnára becsülte, a kiesés kereken mintegy 80 ezer tonna az előző két évhez képest. A visszaesés a szélsőséges időjárás és az ahhoz kapcsolódó elégtelen monília elleni védelem következménye. A termőterület 2008 óta 36 ezerről 28 ezer hektárra csökkent, amiből csupán 10-12 ezer az árutermelő gyümölcstermesztés.
Kérdés, hogyan alakul a jövő. A továbbiakban mindenesetre 200 ezer tonna fölötti termés nem várható.
Tavalyi információk szerint legföljebb 150 ezer tonna dolgozható fel elviselhető áron. 2010-ben 90 ezer tonna meggyet dolgoztak fel, ebből 70 ezer tonnát gyors fagyasztottak. A termelői ár 100 kg-onként 75 euró körül alakult (2009-ben ez 20 euró volt), a léalapanyag ára 60 euró (2005-ben 15 euró) volt, ez bizonyítja az előző év értékesítési sikereit. Az étkezési meggy részaránya folyamatosan nő, 100 euró volt tavaly az ára, ez a profi termesztők számára vonzó lehetőség.
Újra kis mennyiség Dániában
A dán meggytermés erősen ingadozik, a szélsőséges időjárás a 2008. évi termést ismételte, vagyis tavaly 2000 tonna meggyet takarítottak be. Az áruhiány miatt több feldolgozóüzem nem tudta kihasználni kapacitásait. 100 kg lémeggy ára 60 euró volt, ami igen vonzó, de a különösen alacsony termés miatt nem mérvadó.
Állandó a kereslet a konzerv piacán
A korábbi gazdagabb termésű évek készletei miatt tulajdonképpen nem alakultak ki szűk keresztmetszetek. Az elegendő áruval rendelkező, spekulatívan eljáró cégek azonban följebb hajtják az árakat. Fontos, hogy a készletek nyárig kifussanak, hogy mindenki számára elfogadható legyen az árszínvonal.
A konzervmeggy területén az induló árak Magyarországon a később szüretelőknek, többek között Németországnak irányadók! Itt a feldolgozók koncentráltabb árukínálatot várnak. A konzervipar alaposan átalakult az elmúlt években. A jelentősebb feldolgozó cégek a gyártást áthelyezték Magyarországra, és már csak az ötödét gyártják itt a Németországban elfogyasztott mintegy 80 millió üvegnek. A feldolgozóipar képviselői és a GfK háztartási panelvizsgálatai is alátámasztják az állandó szintű üvegmeggy-fogyasztást, amíg az üvegmeggy ára nem lépi túl az 1 eurót. A lényegesen olcsóbb kínálat (0,65 eurós befőtt) sem ösztönözte a fogyasztás növekedését.
A német konzervipar mintegy 50 ezer tonna árut vásárol föl, az e fölötti mennyiségek már beindítják az árspirált. A német termelőknek a Schattenmorelle fajta réspiaci termék maradhat a magyar verseny mellett. A piacok regionalizálódása e terméknél is téma. A német Schattenmorelle-t már a magyar termékhez képest 25%-os felárral, márkázva kínálják, ebből mintegy 10 millió üveg forgalma képzelhető el, ami 7-8 ezer tonna Schattenmorelle-t feltételez. Ez egy idáig nem tárgyalt nézőpont, ami korlátozhatja a termelést Németországban. Az utóbbi évek bukása után a termesztők nagyon nehezen biztathatók meggytermesztésre, inkább kései cseresznye- és szilvatermesztésre állnak át.
Gyorsfagyasztott áru esetében nem várható hiány, olyan nagyok voltak a készletek az előző évekből. A direkt levek (natúr meggylé) német piaca a korábbi években erős nyomás alatt volt, mert a feldolgozók felhagytak a nem gazdaságos termékek gyártásával és a lére álltak át. A koncentrátumok iránti kereslet is állandó, ahol talán az orosz piac jelent egyedül növekedési lehetőséget. A láthatóan csökkenő termésmennyiség hosszú távon nagyobb árstabilitást jelenthet, de az nem merül fel, hogy romlana a piac ellátottsága.
A magyar termés változatlan
A FruitVeB előzetes adatai szerint Magyarország 2010-ben 57 ezer tonna meggyet termelt, ami 20%-kal volt kevesebb az előző évekhez képest. A kedvezőtlen időjárási körülmények folytán első körben 44 ezer tonna termést becsültek, ezt a különbséget a júniusi magasabb árak is alátámasztják. Az export mennyiség 18 ezer tonna körül volt, majdnem ugyanannyi, mint 2009-ben (19 ezer tonna), de végleges adatok csak májusban lesznek. Az értékesítésben jelentősebb átrendeződés zajlik az orosz piac irányába, ami már majdnem elérte az 5000 tonnát, egy év alatt 8-ról 27%-ra nőtt az export. A friss meggy kivitelében továbbra is Németország az elsődleges piac (49%-kal), de az alacsony árak következtében folyamatosan veszít jelentőségéből, 2009-hez képest 5% a visszaesés. Az árutermelés állandó, de mintegy 5000 hektár ültetvényt tulajdonképpen ki kellene vágni. Új telepítések csak önerőből voltak az utóbbi években.
AMI, FruitVeB
