Termelői csoportok a dísznövénytermesztésben

A termelői csoportok meg­alakításáról, működési fel­tételeiről, támogatási lehető­ségeiről Barta István, a Földművelésügyi Minisztérium munkatársa tartott tájékozta­tót. A termelői csoportok az azonos áru vagy árucsoport készítésére és közös értékesí­tésére szerveződő önkéntes társulások. Tagjai magas szak­mai színvonalon művelik a te­vékenységüket, olyan tömegű árut termelnek, amely kedve­zően alakíthatja az adott ter­mék piaci árát és értékesítési feltételeit. Ezáltal megerősöd­het a tárgyalási pozíciójuk, és versenyképességük a piacon.
E társulások számíthatnak rá, hogy az unió támogatja a működésüket, kívánatos len­ne ugyanis, ha minél nagyobb számban jönnének létre ter­mékcsoportok köré szervező­dő nagy társulások.
Az unió új, 2020-­ig tartó tervezési időszakában az elis­mert termelői csoportok szá­mára öt éven át tartó, árbevé­tel­alapú támogatás érhető el. A támogatás mértéke a közös termékértékesítésből szárma­zó árbevétel 10%­-a, jogcíme működési támogatás. A folyó­sított összeggel a termelői csoport rendelkezik, amelyet a működését fenntartó kiadá­sokra fordíthat.
A termelői csoport műkö­désének jogi kerete a szövet­kezet, alapításához a jelenlegi rendszer szerint legalább 15 termelő szükséges. További feltétele, hogy a tagok által termesztett dísznövények értékesítéséből származó tárgy­évi árbevétel elérje a 100 millió forintot. Vagyis 15 terme­lőnek évenként legalább 100 millió forint értékű dísznö­vényt kell együtt értékesíte­nie ahhoz, hogy meg kap has­sák a termelői csoport elis­merést. A termelői csoport tagjainak a termékeik 75-%­át a csoporton keresztül kell értékesíteniük. A csoport enge­délyével a tagok a teljes ter­melésüknek legföljebb 25 százalékát értékesíthetik köz­vetlenül a fogyasztóknak.
A termelői csoportnak a megalakulás és az alapszabály létrehozása után el kell ismer­tetnie magát a szakminisztéri­ummal. A kérvényhez csatol­ni kell a csoport ötéves üzleti tervét, amely tartalmazza, ho­gyan kívánják megkezdeni és elérni az abban megfogalma­zott célokat, és a vállalt árbe­vétel teljesítését.
Az elismerés iránti kérel­met az arra illetékes bizott­ság bírálja el, és arról a bizott­ság javaslata és a benyújtott dokumentumok alapján az agrárpolitikáért felelős mi­niszter dönt. Kedvező elbírá­lás estén az elismerő határo­zat az igazolás az Európai Me­zőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtandó támogatá­sok eléréséhez. A termelői csoportnak az elismerési terv végrehajtásáról és a zárómér­leg alakulásáról jelentést kell tennie.
Az elismert termelői cso­portok számára további előny, hogy biztonsággal vehetnek részt egyéb vidékfejlesztési támogatással kapcsolatos pá­lyázatokon. Az ilyen szerveze­tek ugyanis általában biztosabbak, kevésbé sérülékenyek, mint a más társasági formá­ban működő hasonló vállalko­zások. Amikor a gazdasági kör­nyezet nem kedvez a dísznö­vénytermesztés „szárnyalásá­nak” , akkor nagyobb eséllyel fennmaradnak azok tagok, akik segítség nélkül abbahagynák a termelést. Közös anyagbe­szerzéssel árelőnyhöz juthat­nak, és a csoport olyan piaco­kat is megszerezhet, amelyek a tagjai számára egyedül elér­hetetlenek lennének.
Orlóci László, a Magyar Díszkertészek Szövetségének elnöke felhívta a figyelmet a termelői csoportok gazdaság­élénkítő hatására is. Minél több olyan szövetkezet jön lét­re, amelyik élhet a támogatás lehetőségével, annál több for­rás áramlik rajtuk keresztül a dísznövényágazatba.
Az egy szakmát űzők cso­portosulásának további jelen­tősége, hogy megalapozhatják a díszkertészszövetség leg­főbb jövőbeni célkitűzését, a professzionálisan működő szakmaközi szervezet létrejöt­tét. Amennyiben a termelői csoportok létrehozzák ezt a szervezetet, akkor a díszker­tész ágazat érdekképviseletén keresztül még több jogosult­sággal élhetnek.
A szabványosítás kérdésé­vel kapcsolatban Orlóci Lász­ló megemlítette, fontosnak tartaná, hogy az ágazaton be­lül a szakma állapítsa meg az adott termékkörök piacraju­tási normáit. Ellenkező eset­ben piacaik nehezen lesznek kézben tarthatók a jövőben.
Jelenleg a dísznövényága­zatban egyetlen termelői csoport működik. A Sző­regi Virág-­Dísznövény ÁFÉSZ elnöke, Széll Imre elmondta, hogy magán­szövetkezetüket 1967­-ben 34 helyi rózsatermelő azért alapította, hogy se­gítse a kertészeti terme­lést és a tagjaik által meg­termelt javak piacra jutá­sát. Az értékesítési nehéz­ségeket egységes minősé­gű árualappal, a termékek összehangolásával és a pi­ac igényeinek figyelembe­vételével hidalták át.
2011, az állami elisme­rés megszerzése óta mű­ködnek termelői csoport­ként. Kertész tagjaikkal egyeztetik a mennyisége­ket, javaslatot tesznek a termesztendő fajtára. Szol­gáltatásként széles körű adminisztrációs segítséget nyújtanak, intézik a felvá­sárlást, a rózsatövek be­szállítását, hűtőházi táro­lását, rendelkezésre bocsát­ják a csomagolóanyagokat, gazdaboltot üzemeltetnek.
A termelői csoport lét­száma 2011 és 2014 kö­zött 52 taggal 268­-ra emel­kedett. Ez jól jelzi, hogy az ilyen „kiszolgálást” élvező termelők értékesítési és anyagi biztonságban érez­hetik magukat. Termékeik nagy- és kiskereskedelem, valamint kivitel útján a hosszú évek során kiala­kult biztos piacokra jut­nak, leadott áruik ellenér­tékének jelentős részéhez egy héten belül hozzájut­nak még abban az esetben is, ha azok csak később ke­rülnek eladásra.
A szőregi termesztő­körzetben évenként 3,5­4 millió rózsatövet nevel­nek, amelynek mintegy 60­-70%­át az ÁFÉSZ­-en ke­resztül értékesítik, 90%­-ban exportra.