0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

Szentes büszkesége

Mintegy négyszázan ünnepelték a magyar paprikát Szentesen. Jó volt látni, hogy a Megyeháza Konferencia és Kulturális Központ díszterme zsúfolásig megtelt, fölidézve a zöldségtermesztési tanácskozások, bemutatók fénykorát. A fokozott érdeklődés annál is inkább elismerés a szervezőknek, hiszen manapság már személyes jelenlét nélkül is, sokféle forrásból tudunk tájékozódni. Nem kellett csalódniuk a résztvevőknek: színvonalas előadásoknak lehettek fültanúi, a háttéripari cégek gazdag kínálatával ismerkedhettek, a gyakorlati bemutatókon pedig a paprikatermesztés három izgalmas részterületéről esett szó.

A Zöldségtermelők Országos Szövetsége, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és a Délalföldi Kertészek Szövetkezete (DélKerTÉSZ) szervezésében megrendezett III. Magyar Paprika Napján Ledó Ferenc, a szövetkezet elnöke folytatta az előző két évben megkezdett visszatekintést a szentesi régiónak a magyar paprikatermesztésben betöltött szerepéről. 1990-től napjainkig, a rendszerváltástól kezdődő időszak történéseinek a termelésre, a kereskedelemre és az integrációra gyakorolt hatását ismertette.
A rendszerváltozás után gyökeres fordulat következett a termelés és értékesítés területén, kezdte. Míg régebben elég volt a regionális és országos folyamatokat figyelni, a megindult erőteljes globalizációnak köszönhető-en már a nemzetközi változások is kihatottak a belföldi termelésre és értékesítésre. Hazánkban – kis késéssel – a leglényegesebb változások a 2000-es évek elejére tehetők, amikor már a piac elvárásai, lehetőségei kezdték meghatározni a termelést és nem fordítva. 1990 és 2000 között a jelentős piaci átrendeződések, az áruházláncok térnyerése ellenére – néhány nyári hetet kivéve – keresleti
piaca volt a paprikának. Extraprofit képződött, ami sajnos sok termelőt elkényelmesített, és nem készültek föl időben a piac gyökeres átrendeződésére.
A változásokat először a szabadföldi paprikatermelők érezték meg. 1990-ig Szentes és Mindszent környékén mintegy 600-700 hektár paprikát termesztettek, a terület azonban folyamatosan csökkent a keleti piacok elvesztése, valamint a konzervipar jelentős visszaesése következtében. Egyedül Mindszent
környékén maradt meg a termelés nagyobb területen az uniós csatlakozásig.
A közel 25 év három aránylag jól elkülöníthető időszakra bontható: az első 2000-ig tartott, utána viszonylag rövidebb szakasz (2001–2005 között) következett, majd az utol sót 2005-től számítjuk.

Megérkeztek a hibridek

Milyen változások határozták meg az első tízévet? A fejlesztések nem álltak le, a termesztésben különféle technológiai korszerűsítések valósultak meg. Az 1980-as évek közepén hozzánk érkezett hibrid folytonnövő fajták az 1990-es évek elejére egyeduralkodóvá váltak a hajtatásban. A kis légterű (4,5-5 méteres) berendezésekben mind nehezebb volt paprikát termeszteni. Nagyot fejlődött a rendszerváltás éveiben a tápanyag-utánpótlás és az öntözés is, akkor kerültek forgalomba hazánkban a komplex, vízoldható műtrágyák, mind többen áttértek a csepegtetőöntözésre, a korszerű tápanyag-utánpótlásra. A hajtatásban megkezdődött az integrált biológiai növényvédelem, igaz, kezdetben inkább főként a nagyüzemekben, például Szentesen az akkori Áprád Szövetkezet üvegházaiban. Nem mellesleg korszerű palántanevelők jöttek létre, Felgyőn a Grow Group, és az Árpád Szövetkezet is megkezdte a plántanevelés korszerűsítését.

Megszűnt az integráció

Nagyon lényeges változás abban az időszakban, hogy az 1990-es évek elején megszűntek, felbomlottak az integrációk és egyéni vállalkozásokká, kft.-kké alakultak. Korábban a hagyományos
háztáji gazdaságok működését a szövetkezetek, állami gazdaságok szakmai háttere segítette, aminek ezzel vége lett, ráadásul a központi szaktanácsadási rendszer (KZR) is megszűnt. A termelőket a háttéripari anyagok beszállítói látták el nem éppen független technológiai információkkal, így viszonylag beszűkült szaktanácsadási rendszer jött létre. Jelentős előrelépés, hogy a 90-es évek végére hozzánk is elérkezett a talaj nélküli termesztés, elő-ször a paradicsom kultúrákban, majd fűtött körülmények között az üvegházi paprikatermesztésben is.

Felszabadult a piac

A kereskedelemben teljes lett a liberalizáció, rengeteg cég alakult. Arra az időszakra tehető a nagybani piac fénykora, életformává vált a piacra járás, késő este, éjszaka indultak a kertészek az áruval. Szentes környékén több mint 10 felvásárló létesült, a kisebb-nagyobb kereskedő-cégek kihelyezett fiókjaként. Megjelentek az áruházláncok, először a Metro, majd jött sorra a többi. Megnöveke dett a külföldi zöldséggyümölcs kínálata, bár paprikából csak a 90-es évek végétől, akkor is zömmel télen, választékbővítésként hoztak be kaliforniai típusút. A kivitelben nagy mennyiségi változás nem történt, a keleti piacok beszűkültek, a nyugati eladások azonban szépen emelkedtek, elsősorban a hajtatott termékekből. Kedvezőtlen fordulat a 90-es évek végére történt, számottevően visszaesett a konzervipari termelés, a paprikafeldolgozás abban az idő-szakban körülbelül a harmadára csökkent. A július végétőlszeptember közepéig tartó piaci zavarok főként a szabadföldi kertészeket sújtották.

Folyamatos import

A második, 2001–2005 közötti időszakban kellett volna fölkészülnünk az uniós csatlakozásra, ez azonban
elég felemásan sikerült, mondta Ledó Ferenc. A termelésben erőteljesen kinyílt az agrárolló, a 90-es évek végi extraprofitok zömmel eltűntek, már valóban csak a jól dolgozó termelőknél maradt jövedelem. Emiatt lassultak a fejlesztések, a tőkeszegénység és az akkori túl magas hitelkamatok miatt a kisebb felületen, önállóan termesztő kertészek abbahagyták a termelést.
Gyakoribbá váltak a piaci zavarok, tovább erősödtek az áruházláncok, diszkontok, erre pedig a magyar termelés és integráció nem volt fölkészülve. Folyamatosan érkezett az országba külföldi termék és már nemcsak választékbő-vítésként. Megszűntek ugyanis a vámok előbb az uniós országokkal, majd az észak-afrikai országokkal, később Jordániával szemben. Ezt kihasználva több magyar nagykereskedő céltermeltetést végeztetett Észak-Afrikában, és már töltenivaló paprikát is behoztak például Marokkóból. A magyar hajtató kertészek komoly jövedelmet veszítettek a kora tavaszi, tavaszi időszakban. Ma is jellemző, hogy tél végén jó, ha a 90-es évek végén, 2000-es évek elején jellemző árnak a felét megkapják a paprikáért. Közben pedig a piaci költségek és az üzemanyag árának emelkedésével a piacra járás is
megdrágult.

Megalakultak a tészek

Az Európai Unióhoz való csatlakozáskor az akkori kormányzat ösztönözte a termelői szervezettséget, a termelői értékesítő szervezetek (tész) megalakulását, az unió ugyanis kizárólag a tészeken keresztül támogatja a zöldség-gyümölcs ágazatot. A Délalföldi Kertészek Szövetkezete 2002. november 7-én jött létre 236 taggal, és 2005 végére megalakult a századik tész is.
Az utolsó tíz évben a hajtatásban lassult, szinte megállt a területcsökkenés, miközben a fejlesztéseknek köszönhetően emelkedtek a területegységre vetített hozamok, ezért a termésmennyiség nem változott. A technológiai korszerűsítések java 2007-től indult, közülük a talaj nélküli termesztés lendületes terjedése a legfontosabb. A DélKerTÉSZ-nél 2007-től már az üvegházak mellett fűtött fóliaházakban, 2010–2011-től pedig hideg fóliákban is átálltak a talaj nélküli termesztésre. Ez a technológia ugyan nagyobb szakmai hozzáértést föltételez, de a hozamot és a minőséget egyaránt javítja. Ledó Ferenc szerint már csak azok versenyképesek, akik ezt a váltást végrehajtották és csökkenteni tudták az egységnyi hozamra vetített fajlagos termesztési költséget.

Biológiai növényvédelem

Erre az időszakra tehető a biológiai növényvédelem térhódítása is. A folyamat országosan felgyorsult, az unió ugyanis az összes növényvédő hatóanyagot felülvizsgálta, és például a kaliforniai virágtripsz elleni védelemben meghatározókat visszavonta. A szermaradék-határértékeket is drasztikusan csökkentették, aki tehát nem akart szürke, fekete technológiát alkalmazni, rákényszerült a biológiai növényvédelem bevezetésére. Szerencsére a ne mesítőcégek időben léptek, mind több ellenálló fajtát forgalmaznak, ez is segítette a váltást. A tanulás azonban folyamatos, 2-3 évenként ugyanis újabb kártevők jelennek meg, és ez további feladatok elé állítja a kertészeket.

Minőségbiztosítás

Az áruházláncok, diszkontok térhódítása tovább nőtt, a paprikának jelenleg országosan az 55-60 százalékát értékesítik. A többnyire nemzetközi cégeknek sokkal szigorúbbak a minőségi elvárásaik. Kötelezővé tették a különféle minőségbiztosításokat (GlobalGap, HACCP, IFS), a nem helyi vagy a nagybani piacra termelők tehát ezek nélkül nem érvényesülhetnek. A nyomonkövethetőség az EU-ban 2006-tól kötelező, 2010 óta pedig szigorúan ellenőrzik is.2005-től az életszínvonal növekedésével fokozatosan
emelkedik a csomagolt termékek aránya az áruházláncoknál. Ez az igény is föltételezi az integrációt. A külföldről érkező termékek – például paprika, paradicsom – a komoly szállítási költség ellenére folyamatosan kaphatók, az árversenyt csak a hoza-mok emelésével állhatjuk. A feketekereskedelem sajnos
továbbra is nagy gondot okoz a tisztességes termelőknek és kereskedőknek, hangsúlyozta Ledó Ferenc, az ellenőrzés valamit javult az utóbbi 3-4 évben, de nyugalomra még semmi okunk.

Válságok

Az utóbbi szűk 10 évben két komoly válság tépázta meg a gazdaságot, és a szentesi termesztőket is. A 2008–2009-es pénzügyi gazdasági válság hatására számottevően viszszaesett a fogyasztás, az akkor már korántsem luxuscikknek számító primőr paprika és paradicsom kereslete 20-30 százalékkal csökkent. A térségben sajnos több tész is csődbe ment, a tész-mozgalom pedig a mai napig nem tudta feldolgozni a válságot és a szervezetek megítélése sem egyértelmű még. Bátran kijelenthetjük viszont, hangsúlyozta Ledó Ferenc, hogy a válságot „túlélő” 80 tész mindegyike fejlődő-képes, a piaci fennmaradás
föltétele pedig a közös értékesítés.A 2011-es uborkabotrány éppen egy jó piaci év után villámcsapásként érkezett. A DélKerTÉSZ tagjai mintegy 800 millió forintos kárt szenvedtek, ebből a paprikatermelők 500-550 milliót. Innen kellett újra fölállni, de szerencsére sikerült.

Feldolgozóüzem kell

A Korai Zöldségtermesztési Rendszer, majd az Árpád Szövetkezet nyomdokain a DélKerTÉSZ teljes integrációs rendszert alakított ki tagjai értékesítési biztonságának növelésére, de tény, hogy itt is van még mit fejleszteni. A mind gyakoribb túltermelés levezetésére az elnök szerint mindenképpen szükség
van feldolgozóüzem létrehozására a térségben. A következő 3-5 évben ez a legfontosabb feladat, hiszen ha például a lecsó minőségű paprikát a nyári időszakban kivonhatnák a piacról, akkor biztosan jobb árat érhetnének el. A DélKerTÉSZ ebben partner, de szüksége van a kormányzat, a környező települések és a gazdák segítségére.

Tudomány és gyakorlat

Régóta tartó közös munka folytatásaként a III. Magyar Paprika Napján együttműködési megállapodást írt alá a Délalföldi Kertészek Szövetkezete és a Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Kara nevében Ledó Ferenc elnök és Horváth József dékán. Az együttműködés az agrárképzés színvonalának javítását és annak a munkaerő-piaci igényekhez való iga zítását, a hatékonyabb tehetséggondozást szolgálja, segítve a magyar kertészeti ágazat megújulását, fejlődését. Az a cél, hogy a hódmezővásárhelyi hallgatók az
eddiginél is szélesebb körben vehessenek részt a DélKerTÉSZ gyakorlati programjaiban, a szövetkezet szakemberei meghívott előadóként, gyakorlati bemutatók szervezőjeként, bekapcsolódjanak a
képzésbe, a pályázati lehető-ségekről tájékoztassák egymást, vagy közösen pályázzanak, illetve egymás szakmai rendezvényeinek látogatásával bővítsék ismereteiket.
Az együttműködéstől a DélKerTÉSZ elnöke elsősorban azt várja, hogy a gazdák, illetve azok gyermekei közül többen jelentkeznek a főiskolára, majd végzés után is a térségben maradnak. Ez a családi gazdaságok megerő-sítésének egyik záloga.
Az egyetem élelmiszer-tudományi karával való együttműködés a konzervfeldolgozó létrehozásában segíthet a kertészeknek.

Beszédes számok

Szentes és környékén van jelenleg is az ország legnagyobb hajtatófelülete, mintegy 60 hektár üvegház, a fóliaházak összterülete körülbelül 300 hektár, annak jó harmada (120
hektár) fűtött.
A fűtött növényházakat 36 termálkút látja el energiával. A legfontosabb hajtatott növényfaj a paprika, a terület 65-70 százalékát foglalja el. A térség árualapjának 30-35 százaléka (értékben ez 40-45 százalék) fölött a DélKerTÉSZ rendelkezik (az üvegházak, fűtött fóliák nagy része a tészhez tartozik). A DélKerTÉSZ árbevétele paprikából évenként közel 4 milliárd forint, a szentesi térségé pedig meghaladja a 10 milliárd forintot.
Az elmúlt időszak legfontosabb fejlesztései egyikének tartja Ledó Ferenc, hogy a talaj nélküli termesztés térhódításának is köszönhetően, az élelmiszer-biztonság és az integrált biológiai növényvédelem mind nagyobb hangsúlyt kap. Már a fűtetlen fóliákban is használnak különféle közegeket és a tápoldatozásban is folyamatos az előrelépés. A hajtatáshoz kapcsolódó háttéripari cégek többsége megtelepült a körzetben.
A két legnagyobb palántanevelő (Grow Group és Árpád Zrt.) a hajtatott palántának országosan mintegy 70 százalékát szállítja. Közép- és Kelet-Európa legnagyobbüvegházépítő cége is szentesi központú és a fóliaépítő cégek sincsenek messze. Takarófóliát a szomszédos Cserkeszőlőn gyártanak és több háttéripari terméket forgalmazó cég működik Hódmezővásárhelyen és Szentesen. Nagy előny, hogy évtizedek óta megoldott a középfokú szakemberek utánpótlása, Szentesen működik a Bartha János Kertészeti Szakképző Iskola.
A kertészet fontos szerepet tölt be a foglalkoztatásban is, a termelés 5-6 ezer család megélhetését segíti, a háttéripar, kereskedelem és csomagolás pedig további 3-4 ezer családnak kínál munkát, jövedelmet. Egy hektár korszerű üveg- vagy fóliaház a háttéripari feladatokkal együtt hektáronként 15-16 embernek ad munkát.

Feleannyi energiával

A fejlődés útján a technikai, technológiai színvonal növelése a legfontosabb. Annál is inkább, mert kiderült, hogy az Árpád Agrár Zrt.-nél az utóbbi években épült néhány korszerű üvegház energiafelhasználása alig fele a régiekének. Ha tehát kicserélnék a régi berendezéseket, akkor megkétszerezhetnék a hajtatófelületet új termálkutak létesítése nélkül. A támogatási kiírásoknál ezt jó lenne figyelembe venni, jelezte Ledó Ferenc.
Általánossá kell tenni a biológiai növényvédelmet, de ebben a DélKerTÉSZ nagyon jól áll, a paradicsom- és paprika-árualap 90-95 százalékát így termesztik. A körzet egészében is jóval előrébb állnak ezzel az országos átlagnál. Mindez magával vonja az élelmiszer-biztonság fokozását, a minőségi árualap növelését. Márpedig az a tapasztalat, hogy a kiváló minőségű árut mindig könnyebb adni. További feladat új munkahelyek teremtése, a szakképzési színvonal javítása, ehhez a környező főiskolákkal is keresik a kapcsolatot, a Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Karával éppen a III. Magyar Paprika Napján írtak alá együttműködési szerződést. Ez azt is segítheti, hogy nálunk is legyenek többgenerációs kertészcsaládok, ahogyan Hollandiában vagy Németországban. Bátrabban fejlesztenek a kertészek, ha tudják, lesz kire hagyni a gazdaságot.
A DélKerTÉSZ az utóbbi 4 évben felvállalta a Szentesi paprika eredetvédelmét, megkapták a jogot a földrajzi árujelző (OFJ) használatára. Szerencsére belföldön elég jó a fogadtatása. Az a cél, hogy a most még kívülálló szentesi paprikatermesztők is kapcsolódjanak a rendszerhez, ehhez nem kitétel a szövetkezeti tagság. Ledó Ferenc úgy gondolja, hogy még jobb tárgyalási helyzetet teremtene, ha a Szentes térségében hajtatott 20-25 ezer tonna paprikát közösen, egységes minőségben vinnék a piacra itthon vagy külföldön.

Jövőre Kiskunfélegyházán

Azzal a reménnyel indították útjára a Magyar Paprika Napját 2012-ben, hogy hagyományt teremtenek, és a három év tapasztalata azt mutatta, hogy ez sikerült, mondta a szervezők nevében Ledóné Darázsi Hajnalka. A szaktanácsadó megköszönte a szervezésben részt vállalók sok munkáját, majd bejelentette, hogy az eredeti elképzeléseket megvalósítva, jövőre más településre költözik a rendezvény. 2015-ben a Budapesti Corvinus Egyetem Zöldség- és Gombatermesztési Tanszéke vállalta fel a szakmai szervezést, a helyszín pedig Kiskunfélegyháza lesz. Ledóné Darázsi Hajnalka a staféta átadását jelképező emlékplakettet Ertseyné Peregi Katalin tanszékvezetőnek és Kapus Krisztián polgármesternek nyújtotta át.

Díjazott nemesítő

Az államalapító Szent István ünnepe alkalmából Csilléry Gábor Fleischmann Rudolf-díjat vehetett át a földművelésügyi minisztertől a magyar étkezési- és fűszerpaprikanemesítésben, azon belül is különösen a rezisztencianemesítésben elért nemzetközileg is elismert eredményeiért. A Budakert Kft. és az Univer Zrt. kutatója a III. Magyar Paprika Napján a szentesi kollégáknak is ajánlotta a díjat, hiszen több mint 40 éve a kutatási tevékenysége fő bázisa az Árpád Szövetkezet. A nemesítő külön kiemelte Ledó Ferenc, Janó Imre, valamint Vass Sándor segítségét, amit a kísérleteihez nyújtottak. Köszönetet mondott annak a mintegy 150 alkalmi munkavállalónak is, akik a nemesítési tevékenységében közreműködtek.

 

 

 

Forrás: