A világújdonságnak számító gyökéraréna (Wurzelarena) a bécsi Biokutatóintézet Ausztria (Bio Forschung Austria) területén, a Natur-Kulinarium program keretében létrehozott mintakertben valósult meg 70 ezer euróból, 85 százalékos európai uniós támogatással. A gyökéraréna célja, hogy a látogatók közvetlen közelről megtapasztalhassák a talaj mél yén, az emberi szem elől rejtve fejlődő gyökerek működését, hangsúlyozta Wilfried Hartl,az intézet igazgatóhelyettese a kertbe szervezett szakembertalálkozón. Így ugyanis jobban megérthető, hogy a talaj minőségének milyen nagy a szerepe a növény és az azt tápanyagokkal és vízzel ellátó gyökérrendszer egészséges fejlődésében.
Üvegfal mögött
A bécsi gyökéraréna építési munkái 2012ben kezdődtek. A 3 méter széles és 2,5 méter mély, fölbe vájt gyö
kérbemutató térben üvegpanelek mögött figyelhetjük meg a fölötte lévő kis mintakert növényeinek gyökérrendszerét, illetve az előző évek kultúráinak talajban maradt részét, és kis szerencsével a talajlakó élőlényeket is. Az üvegpaneleket csak a bemutatók alkalmával fedik föl, egyébként három vaskos, banktrezorhoz hasonló ajtó zárja el a fényt a gyökerek elől, a természetes állapotnak megfelelően. Az üregben, akár az ókori arénákban, ülőlépcsőkön foglalhat helyet a hallgatóság, illetve az üvegfal előtt kialakított „küzdőtéren” szemtől szembe kerülhet a gyökerekkel. A gyökéraréna fölött megfigyelhetők a növények is, amelyeknek itt a föld alatti szerveik, a gyökerek játsszák a főszerepet.
Mindent látunk
A gyökérarénában rácsodálkozhattunk arra, hogy az immár 15 esztendeje, a Duna Nemzeti Park tőszomszédságában ökológiai szemlélet szerint művelt, jó szerkezetű öntéstalajon a felszín fölött mindössze tíz centiméter magasra megnövő retek és spenót gyökere akár egymásfél méter mélyre is lenyúlik a talajba. A búza gyökere a tenyészidőszak végére 160-170 centiméter mélyre hatol, míg a kukoricáé akár 2-2,5 méterre is.
Az üvegfal mögött jól láthatók a pillangós növények (lóbab, borsó, lucerna) gyökerein a talaj nitrogénellátásában fontos szerepet játszó gyökérgümők. Wilfried Hartl elmondta, hogy egy hektár bioművelésben termesztett pillangós növény a napenergia segítségével 600 kilogramm nitrogént köthet meg a levegőből. Ekkora mennyiségű műtrágyahatóanyagot 1200 liter kőolajból lehet gyártani.
Az elhalt gyökerek nemcsak a talaj levegőháztartását javítják, hanem tápanyagot is szolgáltatnak a talajlakó mikroszervezeteknek, hektáronént akár 300-400 kilogrammot, amelyből azok több tonna humusztkészítenek, tette hozzá. A gyökérarénában az is kiderül, hogy a letermelt növények gyökere nem pusztul el teljes egészében. A gyökerek a víz és ásványi anyagok mellett szerves anyagot is tárolnak; a fotoszintézis termékei, a szénhidrátok a talajban hűvös körülmények között hosszú ideig elérhetővé válnak a hasznos talajlakó szerveztek számára. A kifejlett gyökérrendszerrel rendelkező növények pedig nagy szerepet játszanak a terület gyomszabályozásában, mert kiszorítják maguk mellől a gyomokat. Ehhez azonban megfelelő talajszerkezet szükséges.
Sokszínűség Kertje
A Bécs tartomány által fönntartott, közhasznú társaságként működő Bio Forschung Austria 15 hektáros kísérleti gazdaságában a Natur-Kulinarium program keretében 500 ezer euróból valósult meg az egyhektáros bemutatókert, a Sokszínűség Kertje, illetve a látogatóközpont. Itt mozgatható tárolókban azt is megmutatják, hogy miként fejlődik egy növény gyökere tömörített, illetve laza talajon.
A laboratóriumban általános és középiskolásoknak, hagyományos és biogazdálkozással foglalkozó gyakorló szakembereknek, valamint a lakosságnak is tartanak bemutató foglalkozásokat. Az a cél, hogy
megértessék a természet törvényszerűségeit, folyamatait, a látogatók pedig a saját maguk által elvégzett, egyszerű tudományos kísérleteken keresztül élményszerűen megtapasztalhassák a biogazdaság sokszínű élővilágát. A Sokszínűség Kertjében minden évben közel 200 különféle zöldségtájfajtát ültetnek. Az érdeklődők olyan különlegességekkel is megismerkedhetnek itt, mint az agretti (sófű) vagy az inkagumó. A területen úgynevezett szociális parcellákat is kialakítottak, amelyen a város szociális intézményeinek gondozottjai, iskolai, óvodai csoportok, saját fogyasztásra termesztenek zöldségféléket. A hasznos kerti tevékenységnek terápiás hatása is van, élményszerű, természeti oktató, nevelő szerepe a
fiatalabb nemzedékeknél a digitális világnak üzen hadat.
A program keretében nálunk is elkészült a bécsi gyökéraréna kicsinyített, mozgatható változata. A három mobil gyökérbemutató mintakert a szombathelyi Kámoni Arborétum látogatóközpontjában tekinthető meg.
Szerkezetét teljes egészében az arborétum munkatársai fejlesztették ki, a látvány és a könnyű fenntarthatóság követelményeit egyszerre figyelembe véve.
Natur-Kulinarium
Az Ausztria–Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007–2013 keretében folytatott „Natur-Kulinarium – Régiók kertjei és kultúrtájai kínálta új élménylehetőségek turisztikai és képzésközpontú fejlesztése és megvalósítása” elnevezésű kezdeményezés célja az volt, hogy bemutassa a határmenti régió természeti adottságain kialakult kultúrkörnyezet szépségeit, a művelt kertek, gazdaságok sokszínűségét, a térségre jellemző ételeket, és mindezt a turisztikai látványosságok sorába emelje. Vezető partnere a Kelet-Stájerországi Regionális Turisztikai Szövetség volt, hazánkból pedig a Vas Megyei Önkormányzat, a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség vett benne részt. A teljes, 1 millió 244 ezer eurós költségvetéséből 182 875 euró volt a magyar fél által fölhasználható keret. Hazánkban a program első évében a Kőszegi-hegységben szelídgesztenyefasort ültettek, amely a túrázók új kirándulóhelye lehet. A következő évben elkészült a mobil gyökérbemutató kert a szombathelyi Kámoni Arborétum Ökoturisztikai Látogatóközpontjában. A kezdeményezés zárásaként tavaly ősszel átadták Jánosházán a Sokszínűség
Kertjét, amely a rózsafajták sokaságát bemutató Rózsakertből, valamint az év minden időszakában látványosságot kínáló Évszakok Kertjéből áll.