0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

Szemtől szemben a gyökérrel

Tavaly ősszel zárult az Ausztria–Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007–2013 keretében megvalósított Natur-Kulinarium projekt, amelyben hazánkból a Vas Megyei Önkormányzat, a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség, osztrák részről pedig a Kelet-Stájerországi Regionális Turisztikai Szövetség, a Bio-kutatóintézet Ausztria és Bécs Város Erdő- és Mezőgazdasági Hivatala vett részt. Az együttműködés keretében alakították ki az úgynevezett gyökérarénát, ahol a látogatók két és fél méter mélységben, üvegfal mögött tekinthetik meg a fölötte kialakított mintakertbe ültetett növények gyökérhálózatát.

A világújdonságnak számí­tó gyökéraréna (Wurzel­arena) a bécsi Bio­kutató­intézet Ausztria (Bio For­schung Austria) területén, a Natur­-Kulinarium program ke­retében létrehozott minta­kertben valósult meg 70 ezer euróból, 85 százalékos euró­pai uniós támogatással. A gyö­kéraréna célja, hogy a látoga­tók közvetlen közelről megta­pasztalhassák a talaj mél yén, az emberi szem elől rejtve fej­lődő gyökerek működését, hangsúlyozta Wilfried Hartl,az intézet igazgatóhelyettese a kertbe szervezett szakem­ber­találkozón. Így ugyanis jobban megérthető, hogy a ta­laj minőségének milyen nagy a szerepe a növény és az azt tápanyagokkal és vízzel ellátó gyökérrendszer egészséges fej­lődésében.

Üvegfal mögött

A bécsi gyökéraréna építési munkái 2012­ben kezdőd­tek. A 3 méter széles és 2,5 méter mély, fölbe vájt gyö­
kérbemutató térben üvegpa­nelek mögött figyelhetjük meg a fölötte lévő kis mintakert növényeinek gyökérrendsze­rét, illetve az előző évek kul­túráinak talajban maradt ré­szét, és kis szerencsével a ta­lajlakó élőlényeket is. Az üveg­paneleket csak a bemutatók alkalmával fedik föl, egyéb­ként három vaskos, banktrezorhoz hasonló ajtó zárja el a fényt a gyökerek elől, a ter­mészetes állapotnak megfe­lelően. Az üregben, akár az ókori arénákban, ülőlépcső­kön foglalhat helyet a hallga­tóság, illetve az üvegfal előtt kialakított „küzdőtéren” szem­től szembe kerülhet a gyöke­rekkel. A gyökéraréna fölött megfigyelhetők a növények is, amelyeknek itt a föld alatti szerveik, a gyökerek játsszák a főszerepet.

Mindent látunk

A gyökérarénában rácsodál­kozhattunk arra, hogy az im­már 15 esztendeje, a Duna Nemzeti Park tőszomszédsá­gában ökológiai szemlélet szerint művelt, jó szerkezetű öntéstalajon a felszín fölött mindössze tíz centiméter ma­gasra megnövő retek és spe­nót gyökere akár egy­másfél méter mélyre is lenyúlik a ta­lajba. A búza gyökere a te­nyészidőszak végére 160-­170 centiméter mélyre hatol, míg a kukoricáé akár 2-­2,5 méter­re is.
Az üvegfal mögött jól lát­hatók a pillangós növények (lóbab, borsó, lucerna) gyö­kerein a talaj nitrogénellátá­sában fontos szerepet játszó gyökérgümők. Wilfried Hartl elmondta, hogy egy hektár bioművelésben termesztett pillangós növény a napener­gia segítségével 600 kilo­gramm nitrogént köthet meg a levegőből. Ekkora mennyi­ségű műtrágya­hatóanyagot 1200 liter kőolajból lehet gyártani.
Az elhalt gyökerek nemcsak a talaj levegőháztartását javítják, hanem tápanyagot is szolgáltatnak a talajlakó mik­roszervezeteknek, hektáronént akár 300-400 kilogrammot, amelyből azok több tonna humusztkészítenek, tette hozzá. A gyökérarénában az is kiderül, hogy a letermelt növények gyökere nem pusztul el teljes egészében. A gyökerek a víz és ásványi anyagok mellett szerves anyagot is tárolnak; a fotoszintézis termékei, a szénhidrátok a talajban hűvös körülmények között hosszú ideig elérhetővé válnak a hasznos talajlakó szerveztek számára. A kifejlett gyökérrendszerrel rendelkező növények pedig nagy szerepet játszanak a terület gyomszabályozásában, mert kiszorítják maguk mellől a gyomokat. Ehhez azonban megfelelő talajszerkezet szükséges.

Sokszínűség Kertje

A Bécs tartomány által fönntartott, közhasznú társaságként működő Bio Forschung Austria 15 hektáros kísérleti gazdaságában a Natur-Kulinarium program keretében 500 ezer euróból valósult meg az egyhektáros bemutatókert, a Sokszínűség Kertje, illetve a látogatóközpont. Itt mozgatható tárolókban azt is megmutatják, hogy miként fejlődik egy növény gyökere tömörített, illetve laza talajon.
A laboratóriumban általános és középiskolásoknak, hagyományos és biogazdálkozással foglalkozó gyakorló szakembereknek, valamint a lakosságnak is tartanak bemutató foglalkozásokat. Az a cél, hogy
megértessék a természet törvényszerűségeit, folyamatait, a látogatók pedig a saját maguk által elvégzett, egyszerű tudományos kísérleteken keresztül élményszerűen megtapasztalhassák a biogazdaság sokszínű élővilágát. A Sokszínűség Kertjében minden évben közel 200 különféle zöldségtájfajtát ültetnek. Az érdeklődők olyan különlegességekkel is megismerkedhetnek itt, mint az agretti (sófű) vagy az inkagumó. A területen úgynevezett szociális parcellákat is kialakítottak, amelyen a város szociális intézményeinek gondozottjai, iskolai, óvodai csoportok, saját fogyasztásra termesztenek zöldségféléket. A hasznos kerti tevékenységnek terápiás hatása is van, élményszerű, természeti oktató, nevelő szerepe a
fiatalabb nemzedékeknél a digitális világnak üzen hadat.
A program keretében nálunk is elkészült a bécsi gyökéraréna kicsinyített, mozgatható változata. A három mobil gyökérbemutató mintakert a szombathelyi Kámoni Arborétum látogatóközpontjában tekinthető meg.
Szerkezetét teljes egészében az arborétum munkatársai fejlesztették ki, a látvány és a könnyű fenntarthatóság követelményeit egyszerre figyelembe véve.

Natur-Kulinarium

Az Ausztria–Magyarország Határon Átnyúló Együttműködé­si Program 2007–2013 keretében folytatott „Natur-­Kulina­rium – Régiók kertjei és kultúrtájai kínálta új élménylehe­tőségek turisztikai és képzésközpontú fejlesztése és meg­valósítása” elnevezésű kezdeményezés célja az volt, hogy bemutassa a határmenti régió természeti adottságain kiala­kult kultúrkörnyezet szépségeit, a művelt kertek, gazdasá­gok sokszínűségét, a térségre jellemző ételeket, és mindezt a turisztikai látványosságok sorába emelje. Vezető partnere a Kelet­-Stájerországi Regionális Turisztikai Szövetség volt, hazánkból pedig a Vas Megyei Önkormányzat, a Nyugat­-du­nántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség vett benne részt. A teljes, 1 millió 244 ezer eurós költségvetéséből 182 875 euró volt a magyar fél által fölhasználható keret. Hazánkban a program első évében a Kőszegi­-hegység­ben szelídgesztenye­fasort ültettek, amely a túrázók új ki­rándulóhelye lehet. A következő évben elkészült a mobil gyökérbemutató kert a szombathelyi Kámoni Arborétum Ökoturisztikai Látogatóközpontjában. A kezdeményezés zárásaként tavaly ősszel átadták Jánosházán a Sokszínűség
Kertjét, amely a rózsafajták sokaságát bemutató Rózsakert­ből, valamint az év minden időszakában látványosságot kí­náló Évszakok Kertjéből áll.

Forrás: