0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 29.

Magyar borkereskedelem

Borkivitelünk az elmúlt években nem haladta meg az évi 600-700 ezer hektolitert, miközben az 1990-es évek közepén elérte, sőt egyes években jócskán meg is haladta az 1 millió hektolitert. A behozatal viszont intenzívebbé vált, fokozatos bővülést mutatva ma már olykor-olykor meg is haladja a kiszállított bor mennyiségét. Az EU terméskorlátozó intézkedései, legalábbis nálunk, elérték a céljukat, csökken a termőfelület.

A 2014-es borkivitelt jórészt megalapozó 2013-as évben a gazdálkodók hozzávetőleg 386 ezer tonna szőlőt szüreteltek, ami a hektáronkénti 6,9 tonnás termésátlaggal, némi visszatekintéssel élve kiemelkedően jó termésnek bizonyult. Ebből a szőlő-mennyiségből 2,663 millió hektoliter seprős bor készült, amelynek kétharmada fehér-, 5,7 százaléka rozé, 28,5 százaléka pedig vörösbor volt. Ezzel szemben 2012-ben a 2013. évi termésnél lényegesen, mintegy egyharmaddal kevesebb szőlő termett. A mindössze 258 ezer tonna leszüretelt 2012. évi szőlőből 1,8 millió hektoliter bor készült. A 2013-as és 2014-es borkivitel tehát jórészt ezen az alapon értelmezhető.
A 26 literes egy főre jutó éves borfogyasztással Magyarország a 7. helyen áll az Európai Unióban.

Nőtt a behozatal

Visszatekintve az elmúlt néhány évre, megemlíthető, hogy például 2011-ben a szőlőtermés – a 2010-es súlyos terméskiesést követően – több mint 50 százalékkal emelkedett, de így sem érte el a 2009-es szintet. Ennek megfelelően a bortermelés is jelentősen, mintegy 60 százalékkal bővült, mennyisége azonban elmaradt az előző évtized végére jellemző szintektől. 2011-ben, egy év alatt megháromszorozódott a bor import, ami így a fogyasztás 20 százalékát tette ki. Ezzel egyidejűleg negyedével csökkent a borkivitel.
Kedvező hír viszont, hogy föllendülőben van a hazai borfogyasztás. A gasztronómiai és a kiskereskedelmi palackos borértékesítésben 2014 második felétől nagyarányú növekedés indult meg. A változást jól mutatja, hogy amíg a múlt év első felében 4 százalékkal bővült a forgalom, addig az év második felében már 21 százalékkal nőttek a pincészetek eladásai, az előző év azonos időszakához képest.
A borok iránti kereslet bővülése az exportfolyamatokban is tetten érhető, erről tanúskodnak a 2013-as és
2014-es borkivitelről szóló külkereskedelmi statisztikai adatok.

Olcsó a behozott bor

Említésre érdemes, hogy a 2013-as I–III. negyedévi, 52,8 millió eurós (454,3 ezer hektoliteres) borkivitelt a 2014-es kivitel (57 millió euró) 7,8 százalékkal haladta meg, mennyiségben pedig 12 százalékos a növekedés. Az árbevételnél gyorsabban bővülő kivitt mennyiség megközelítette az 510 ezer hektolitert, így a literenként elért exportátlagár 1,12 eurót mutatott, szemben az előző évi 1,16 eurós átlagárral.
Az importátlagár viszont ennek még a felét is alig teszi ki (0,59 euró/liter), és ha a behozott mennyiséget nézzük, akkor érthető a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának a hazai borpiaci verseny tisztaságát célzó intézkedése, mely szerint az Európai Gazdasági Térség országaiból továbbfeldolgozásra behozott bormennyiség után 3,73 forint/liter hegyközségi hozzájárulást kell fizetni minden importbor-felhasználónak.

Fő piacunk az EU

Fő borpiacunk 2014-ben is az Európai Unió volt, a külföldön eladott mennyiség túlnyomó hányada most is az EU belpiacán talált fizetőképes keresletre.
A borexportpiaci összpontosulás folyamata 2014-ben is folytatódott, borkivitelünk európai uniós piaci
meghatározottsága tovább erősödött. Boraink minden tagállamba eljutottak, kiemelkedő nagyságrendet azonban csak néhány piac jelentett. A régi tagállamok közül a vizsgált időszakban első-sorban a német, a brit, az osztrák és az olasz piac jeleskedett a magyar borok befogadása terén. A 2004-ben, valamint az azt követően csatlakozott országok közül pedig elsősorban a szlovák, a cseh, és a lengyel piac emelhető ki.
Nem lebecsülendő, mintegy 8 százalékkal bővült a legnagyobb borvásárlónknak számító német piac, az uniós borkivitelből származó árbevételünk mintegy negyede onnan származott. Az egyesült királyságbeli borkivitelünk 45, a cseh köztársaságbeli eladások pedig mintegy 17 százalékkal növekedtek.
Jóllehet borkivitelünkben magától értetődő az EU piaci túlsúlya, figyelemre méltó, sőt egyes esetekben kifejezetten meglepő néhány távol-keleti, illetve tengerentúli piac fejlődése.
Az EU-n kívüli piacok közül kiemelkedőnek mondható a kínai, az orosz, a kanadai és az USA-beli borexportunk, és fejlődésnek indult a hongkongi, a koreai és a japán borpiacunk is. Némiképp csökkent 2014-ben a kínai és orosz kivitelünk, az amerikai piacokon, jelesül az Egyesült Államokban és Kanadában,
valamint Japánban és Hongkongban viszont számottevően növelni tudtuk boreladásainkat.
A borkivitelt fémjelző statisztikai adatok nem árulkodnak az exportszerkezetről, holott az piacról piacra változó. Borexportunk belső összetevőit és az egységárakat tekintve nem mindegy ugyanis, hogy pezsgő, palackos vagy hordós bor alkotja a kivitt mennyiség zömét. Nem is beszélve a boroknál nagy jelentőségű minőségi tényezőkről, az eredetvédett termékekről, a márkanevekről és az évjáratok fontosságáról.

Októberi változások

Az exportdinamika legfrissebb bizonyítéka, hogy az októberi növekedés értékben 27, mennyiségben pedig
mintegy 36 százalékot tett ki a két év azonos hónapját tekintve. Októberben ugyanis az alapot adó 6,7 millió euróról 8,6 millióra nőtt az árbevétel, mennyiségben pedig 51,2 ezerről 69,6 ezer hektoliterre emelkedett a kivitel. Az értékesítési átlagár viszont a literenkénti 1,18 euróról 1,13-ra csökkent.
A kiszerelésre és a bortípusokra is vannak alapinformációk. A 2014. 1–10. havi statisztikai adatok szerinti
részletezésből tájékozódhatunk a borexport és az egyes kiszereléscsoportok jelenlegi állapotáról.
Míg a 2014-es kivitel legjelentősebb tételét (46%) a hordós borok képezték, addig értékben ez a csoport az export árbevételnek csak a 31 százalékát adta. Ezzel szemben a mennyiséget illetően a második helyre szorult, 28 százaléknyi palackos bor eladásából az exportárbevétel 43 százaléka származott. A pezsgő esetében még szembetűnőbb a mennyiség és érték ütközése, hiszen az alig 0,7 százaléknyi mennyiséghez közel 10 százalékos export-árbevételi arány társul.

A turizmus szerepe

A 2014-es borexport tehát szépen alakul, értéke megközelítette az 57 millió eurót, ami az időarányos agrárkivitel mintegy 1 százaléka. A meglepően alacsony részarány azonban ne szegje a kedvét egyetlen borásznak sem, ugyanis a bor a diplomácia eszköztárába tartozik. Hírét viszi a magyar termelésikultúrának, tiszteletet parancsol, és kedvet támaszt a hazai borkultúra tüzetesebb megismerésére. Ki ne hallott volna a történelmi borvidékeinket átszövő bortúrákról, messze földön híres, borainkat is kóstolni hivatott gasztronómiai kalandtúráinkról. Ebből a megfontolásból komoly jelentősége van már ma is annak, sőt mind nagyobb jelentőségre tesz szert a jövőben az ún. „láthatatlan export”, azaz a külföldiek hazai borfogyasztásával is számoló gasztrokultúra.
Ha csak az idénytől függetlenül is élénkülő turizmusra, és az ettől minőségben eltérő kongresszusi turizmusra gondolunk, beszédes adatokra találhatunk. Az évenként hazánkba látogató 33-34 millió külföldi hozzávetőleg 340-350 milliárd forintot költ a szállásköltségeken túl kultúrára, gyógyulásra, élelemre,
gasztronómiára. Az egy napra érkező, napi tízezer forint körüli kiadással számoló külföldiek fogyasztási szerkezetében az élelemre és italra fordított kiadás egyes években elérte a 30 százalékot. Ehhez hozzátehetjük, hogy a hazai turistaforgalomban részt vevő 10 millió fő zöme 3-4 napos kirándulást tervez, ami a borfogyasztás föllendüléséhez is hozzájárul.
Az a turista, aki pinceszinten belekóstol egy-egy borvidékünk kiváló boraiba, otthon is keresni fogja a magyar borokat. Éppen ezért fontos a napjainkban növekvő hangsúlyt kapó piaci tisztulási folyamat felkarolása. Fontos bizalomerősítő, a tiszta piaci helyzet kialakítását segítő, valamint a teljes termékpálya
nyomonkövethetőségét szavatoló intézkedés a földrajzi jelzés nélküli borok területére is elrendelt biztonsági jegy bevezetése. Másrészt üdvös lenne a borturizmusban részt vevő külföldi csoportok országstatisztikáin elgondolkodva megtervezni a jövő borexport-stratégiáját, hiszen az ő véleményük öregbítheti leginkább a magyar bor hírnevét a nagyvilágban.

 

Forrás: