A kórokozó az olajfákon tapasztalt nagymértékű pusztítás alapján már legalább 10 éve bekerülhetett Olaszországba. Az Európai Bizottság élelmiszer-biztonsági honlapján a világ legveszélyesebb kártevő baktériumának nevezte a Xylella fastidiosa-t 2015 júliusában, amelynek (akkor) egyetlen bizonyított megjelenése Európában Pugliában volt. Amerikából érkezett A kórokozó a xylemben él, ott felszaporodva eltömíti az edénynyaláb-rendszert, így leállítja a vízáramot, aminek következtében a levelek elszáradnak. Ezt a hajtások, ágak, majd a teljes növény pusztulása követi. A baktérium a Xanthomonaceae családba tartozik, 4 alfaja ismert különböző földrajzi elterjedéssel és széleskörű, mintegy 300 fajt magában foglaló gazdanövénykörrel. Vektorként a xylemből táplálkozó kabócákat jelölik meg, amelyek a Cicadomorpha (színkabócák) alrendbe tartoznak. A Xylella fastidiosa ssp. fastidiosa alfaj felelős az amerikai kontinensen a szőlőültetvényekben súlyos pusztulást okozó Pierce-betegségért, és tetemes károkat okoz citrus-, kávé- és mandulaültetvényekben is. A baktérium multiplex alfaja ugyancsak az amerikai kontinensen az őszibarack, a szilva, az áfonya, a tölgy és más növények kártevője (ennek egy törzsét detektálták 2015 augusztusában Korzikán a francia hatóságok), míg a sandy alfaj leanderen és kávén károsít Amerikában.
Olajfák gyors pusztulása
Olaszországban olajfákon a baktérium pauca alfajának egy törzsét találták meg, ezt nevezik ott CoDiRo törzsnek (Complex of rapid olive decline = olajfák gyors leromlása), amely megegyezik egy Costa Rica-ban leírt törzzsel. Ezt több európai országban megtalálták mostanában Costa Ricából származó kávécserjéken, valószínűleg így került Olaszországba is. A baktérium rövid időn belül súlyos kárt okozott a régió olajfa-ültetvényeiben, terjedését nem sikerült megállítaniuk az olasz hatóságoknak. Azóta az olajfákon megtalált baktériumtörzset a régió leanderein és mandulaültetvényeiben is kimutatták, jelenleg összesen 11 növényt jelölnek meg gazdanövényének, de nincsenek köztük gyomok, a szőlő és a citrusfélék. Fő vektora a tajtékos kabóca (Philaenus spumarius), de más fajok is lehetnek hordozók (Neophilaenus campestris, Euscelis lineolatus), illetve régiótól függően változhat a vektor. Puglia tartományban mintegy 50 millió olajfa található, köztük több száz éves idős fák. A termelők részéről nagy ellenállás nyilvánult meg a hatósági intézkedésekkel szemben, maguk mellé állítva a médiát és a közhangulatot is, megakadályozva a fertőzött fák kivágását. 2015-re újabb fertőzési gócok jelentek meg, immár Lecce határain túl, Brindisi környékén, annak ellenére, hogy a növényvédelmi szolgálat mellett az erdészeti is bekapcsolódott a hatósági munkába. Sajnos a fertőzött fák kivágásának továbbra sem tudnak érvényt szerezni. 2015 elejére Pugliában mintegy 1 millió olajfát érintett a fertőzés, a kezdeti 8000 ha-nyi megbetegedés 2015-re 200 ezer hektárra nőtt.
Közvetlen kimutatás
A CIHEAM Bari intézetében kifejlesztett Xylella fastidiosa kimutatására szolgáló in situ gyors módszert a helyi laboratóriumban mi is kipróbálhattuk. A LAMP (Real-time Loopmediated izotermális amplifikáció) módszer egyszerű, megbízható eljárás, amellyel akár közvetlenül az adott területen, szabadföldön is azonosítani tudjuk publikációk alapján a Xylella fastidiosa, valamint a Flavescence doree-fertőzését. Előnyei közé tartozik érzékenysége, gyorsasága, kisebb eszközigénye, valamint költséghatékonysága. A szabadföldi teszttel elkerülhető a fertőzött minta laboratóriumba szállítása, így kisebb a baktérium behurcolásának veszélye a fertőzéstől mentes területekre. A technika nagy találati biztonságát az adja, hogy egyidejűleg 6 primert alkalmaznak, ellentétben a PCR reakciókban használt kettővel. Az amplifikáció, azaz a patogén jelenlétének kimutatása valós időben, közvetlenül nyomon követhető egy ki jelzőn, tabletre vagy okos telefonra telepítve a megfelelő szoftvert.
Hatósági intézkedések
A kórokozó megjelenése után a CIHEAM Bari munkatársai azonnal megkezdték fölmérni a patogén és potenciális vektorainak elterjedését, laboratóriumuk a baktérium hivatalos tesztelő és kutató helyszíne, ezen kívül több kutatási programot indítottak a kártevővel kapcsolatban. Innovatív felderítő rendszert dolgoztak ki a Xylella-ra, amely már hivatalosan használt a régióban: annak része a központi szerver (XylWeb), amely tárolja, összegyűjti és rendszerezi a különböző forrásokból beérkező adatokat. 2014 novemberében az Európai Bizottság FVO (Food and Veterinary Office) hivatalos audit keretében vizsgálta a Xylella fastidiosa-fertőzöttséget és az olasz hivatalos ellenőrzési rendszert. Az EU 2015. május 18-i 2015/789 végrehajtási határozatában olvashatók a Xylella fastidiosa unióba történő behurcolásának és az unión belüli elterjedésének megelőzését célzó intézkedések. A CIHEAM Watch Letter tavaly júniusi, 33. számát a mediterrán régióban megjelenő új invazív fajoknak szentelték. Öt cikk foglalkozik a Xylella fastidiosa olaszországi megjelenésével az olajfákon, érintve annak földrajzi elterjedését, gazdanövénykörét és vektorait. 2015 nyarán, majd októberében újabb fertőzés jelent meg először Korzikán, majd Franciaországban Polygala myrtifolia-n, a baktérium multiplex alfaját találták meg. Ennek kapcsán az EPPO külön figyelmeztetést adott ki a baktériummal kapcsolatban.
Veszélyes-e a szőlőre?
