Programunk során meglátogattuk a New Green termelőcsoporttal együttműködő Bel’Export céget Borgloonban, félúton Brüsszel és Maastricht között.
A hagyomány ereje
A Derwael család immár harmadik generációja foglalkozik gyümölcstermesztéssel, a gazdaságot Henry Derwael alapította 1922ben. Eredetileg szarvasmarha-tenyésztésből éltek, s a melléktevékenységként telepített, hagyományosan termesztett gyümölcsfák a forró napokon árnyékot adtak az állatoknak. A II. világháborút követően az alapító két fia, Willy és Michael fejlesztette föl a kertészeti részleget. A családi vállalat irányítása jelenleg Willy Derwael fiai, Tony és Gaston kezében nyugszik, ők vezetik a Bel’Export céget is, és ők kezdeményezték a New Green termelőcsoport megalakulását.
A gyümölcs megfelelő áruvá készítésének segítését célzó uniós támogatások is ösztönözték a Derwael testvéreket a New Green gyümölcstermelő csoport létrehozására. Létesítményei szomszédosak a Bel’Exportéval. 2008ban a New Green csoport 22 termesztőt egyesített, Borgloon környékéről és Vallónia egy részéről. Tagjai 2009ben 445 hektáros területen 17 ezer tonna gyümölcsöt takarítottak be.
2011 elején a New Greent termelői szervezetté nyilvánították, elkezdhette a 2011–2015ös önálló operatív program megvalósítását. A tagok vállalták a piaci kereslethez igazodó termelést, valamint a magas minőségi Bel’ de Looz márkanév alatt forgalmazott termékeik jó kertészeti gyakorlat szerinti előállítását, figyelembe véve a környezetvédelmi szempontokat.
A termelői csoport jelenleg 50 tagot egyesít, s évről évre többen kívánnak belépni. Az együttműködés fő előnyeinek a termékek célzott értékesítését tekintik, valamint azt, hogy az osztályozásban, csomagolásban újszerű megoldásokat tudnak alkalmazni.
A New Green csoport vevőköre állandó – a termést gyakorlatilag a fán kötik le, adják el. A brit vevők például már virágzás előtt megadják a gyümölcsökre vonatkozó minőségi előírásokat. Közlik a szermaradványok megengedett szintjét, a nem engedélyezett hatóanyagok jegyzékét.
Árverésről váltottak
Belgiumban egészen a kilencvenes évekig árveréseken értékesítették a termés nagy részét, de a termesztők többsége ma már elavultnak és nem elég rugalmasnak tartja az aukciós rendszert. Az áru felhalmozása egy helyen logisztikailag bonyolult és megnehezíti az értékesítést. A vevők csomagolási elképzeléseit nem ismerő termesztő nem tudja megfelelően előkészíteni az áruját – fejtette ki Tony Derwael. Az 1994ben létrehozott Bel’Export jelenleg évenként 80 ezer tonna gyümölcsöt ad el belföldi és exportpiacain. A mennyiség legnagyobb részét a körte (több mint felét a Conference) teszi ki, utána az alma jön 30%os részesedéssel (főleg a Jonagold és változatai), ezután a cseresznye, szilva és szamóca következik. A cégvezetők elmondták, hogy mind több gyümölcstermesztő választja a termelői csoportokat vagy a kereskedő cégeket a termékük értékesítésére.
Védett fajták
A körteültetvényeket a Conference uralja. Jelentős még a Doyenné Du Comice (Társulati esperes), a Durondeau és a Dicolor fajták részesedése. A Társulati esperes gyümölcse gömbölyded, sárgászöld alapszínű pirosassárga fedőszínnel, ezért könnyen fölismerhető. Húsa fehér, illetve krémsárga színű, teljesen éretten lédús és édes. A Durondeau húsa fehér és az ínyencek által nagyra becsült jellegzetesen savanykás ízű. Szedési színe halványsárga, pirosas elszíneződéssel. A Dicolor szalmasárga alapszínű, általában több mint felerészben pirosas fedőszínnel.
Augusztus közepén kezdődik a Corina®márkanéven ismert Corina Conference fajta szedése és értékesítése. Ezt a Conference-változatot 1993-ban nemesítették, és 2002-ben telepítették kb. 50 belga ültetvényben, megközelítően 100 hektáron. 2012-ben kb. ezer tonna gyümölcsöt szüreteltek belőle, a Bel’Export is foglalkozik az értékesítésével. A Corina®-t a belga és a külföldi átvevők korai Conference-nek hívják, mert hasonló típusú a gyümölcse, de 3 héttel korábban érik. Friss fogyasztásra szánják a Conference szezonja előtt a skandináv országokban, valamint Belgiumban, Hollandiában és Nagy-Britanniában.
A New Green-tagok ültetvényeiben majdnem minden Belgiumban termesztett standard almafajta megtalálható: Boskoop,Gala,Elstar,Braeburn,Jonagold és változatai. Emellett a csoport megszerezte a Greenstar®és a Kanzi®klubfajták licenszét tagjai és vevői számára. Cseresznye is szerepel a kínálatukban, éspedig a Lapins,Regina,Kordiaés Sylviafajták. A Kordiát és a Reginát különösen becsülik, mert amellett, hogy kivételes ízűek, nem hajlamosok a repedésre.
A legrégebbi körteültetvények 35-40 évesek, 4×2 méter térállásúak. Az új telepítéseken ez 3,5×1,2-1,4 méterre változik – mondta el Gaston Derwael. Almából egy hektáron általában 3000 fát ültetnek. A régebbi körteültetvények termelékenységének növelése érdekében sűrítik a koronát egy második vezérvessző kinevelésével. Ezzel hektáronként 50-70 tonna termésátlagot érnek el. Az egy hektár körteültetvény téli metszése 110 órát, az almaültetvényé 50-70 órát vesz igénybe. A szüret költsége kilogrammonként 8 eurocent.
A cseresznyeültetvényben az idei termésátlag hektáronként 20 tonna volt. A szüretet általában augusztus első hetében fejezik be. Szedés után a korona fényellátottságát növelő, úgynevezett átvilágító metszést alkalmaznak, amivel segítik a jobb virágrügyképződést. A cseresznyefákat évenként kétszer metszik, a téli metszés a fontosabb agrotechnikai mozzanat. A teljesen automatizált öntözést rendszerint összekötik a fák tápanyag-utánpótlásával.
A minőség javítása
A Bel’Exportnál az állandó foglalkoztatottak száma 70 fő, de a New Green-csoporttagok alma- és körteültetvényeiben szüretkor 300-an is találnak munkát. A nyomonkövethetőség már a szedés pillanatában kezdődik. A fiatal fák termését más tárolókba viszik, mint az idősebb ültetvényekről szüreteltet. A tárolt, válogatott, csomagolt áruk összehangolásáról van szó. A szedés után rövid időn belül (kb. 2 óra) a hűtőházakba szállítják a termést, ahol először 24 órán át 3 °C-os helyiségben lehűtik és csak utána helyezik a szabályozott légterű hűtőkamrákba.
A leszüretelt körtét a tárolási betegségek elkerülésére pirimetanil hatóanyagú gombaölő szerrel kezelik: a gyümölccsel teli rekeszek az erre a célra kialakított soron áthaladnak. A szer alkalmazására főleg a jégverés következtében kissé megsérült gyümölcshéj, illetve az esős, magas légnedvességű körülmények között végzett szüret esetében kerül sor.
Minőség-tanúsítás
A Bel’Export által forgalmazott gyümölcsök az átvevők által támasztott követelményeknek megfelelő IFS (Industrial and Financial Systems), BRC (British Retail Consortium), Tesco Natures Choice és EurepGap tanúsítványt kapnak. A csomagolási létesítmények a HACCP (Ha zard Analysis and Critical Control Points) és az ISO 9001:2000 szabványainak is megfelelnek. Ezek a tanúsítványok az unióban és azon kívül egyaránt érvényesek. A Belgiumban termesztett gyümölcsöt a Fruitnet áruvédjeggyel látják el.
A Fruitnet logó az integrált növénytermesztés előírásai szerint termesztett, az ültetvényben, tárolóhelyiségben, csomagolás közben végzett szigorú ellenőrzéseken átesett, magas minőségű kategóriát takar. A Fruitnet a termés teljes azonosítását lehetővé tevő, egyedülálló rendszer, katicabogaras logóját sokan fölismerik. A nemzetközi szakvásárokon is így népszerűsítik a gyümölcsöt.
Létesítmények Borgloonban
A Bel’Export és a New Green csarnokai egymás szomszédságában helyezkedenek el. Többek között ott található az Aweta gyümölcsosztályozó gép (alma, körte) is. A válogatás folyamata a ládák vízbe merítéses ürítésével (Burg) kezdődik, ezután a gyümölcs kamerarendszer előtt halad át, és a minőségi osztálynak megfelelően a 8 asztal egyikére kerül. Az árut különböző módon csomagolják: hullámpapír kartonokba, ömlesztve műanyag rekeszekbe, vagy felülnyomásos műanyag tasakokba, illetve fölkészítik a raschel-hálós, 1-1,5 kilogrammos műanyag dobozokba (punnet) való csomagolásra.
A Bel’Export vállalat Bel’ de Looz márkanéven forgalmazza termékeit. Vevőik tudják, hogy az így márkázott gyümölcsök mindig frissek, magas minőségűek és a belga Haspengouw környék különösen jó talajain termettek. A különleges gyümölcskategóriát a Bel’ de Looz Superieure exkluzív felirattal jelzik.
Piaci várakozások
Gaston Derwael szerint a lengyel termesztőknek a keleti piacra irányuló almaértékesítésben nem kell tartaniuk a belga konkurenciától. A belga almatermesztés (jelenleg 200 ezer tonna) csökken, és a termés minden valószínűséggel belföldi piacra kerül. A keleti piacokat mindinkább a lengyel gyümölcsök árasztják majd el, mert alacsonyabb árkategóriájúak a nyugati országokból érkezőknél. Ez az alacsonyabb termelési költségeknek (olcsóbb munkaerő és egyéb ráfordítások) köszönhető.
Gaston szerint Belgiumban a közeljövőben növekedni fog a körtetermesztés. Jelenleg mintegy 250 ezer tonna az évi termés, ami a következő 20 évben 500 ezer tonnára emelkedik majd. Ez az ország körtetermesztési hagyományaival és a belgáknak a hazai gyümölcshöz való ragaszkodásával magyarázható.
A Derwael család nem hagy fel teljesen az almatermesztéssel. Vannak almaültetvényeik Románia hegyvidékein, ahol az almát 400-800 méter tengerszint fölötti magasságon termesztik, a dél-tirolihoz hasonló éghajlati körülmények között, ezért a gyümölcs minősége is annak megfelelő. Tony Derwael azon a véleményen van, hogy a gyümölcsöt a fogyasztóhoz közel kell megtermeszteni. A Romániában termett almát Csehországban, Bulgáriában és Romániában is értékesítik. Az ottani forgalmazók, többek között a nagy áruházláncok is a helyben termesztett helyi fajtákat szerzik be vevőik számára.
Dorota Łabanowska Bury cikkét a www.ogrodinfo.ploldalról Vargáné N. Anna fordította