A hagyományok tisztelete és a legmodernebb technológia ritkán alkot olyan harmóniát, mint a Koch Pincészetben.
„A bor készítésének sok útja van. Minden út jó, aminek a vége egészséges, hibátlan, tiszta ízű bor, és minden bor jó, amely valamely fogyasztó örömére szolgál!” – ez Koch Csaba hitvallása, s ezt igyekszik a gyakorlatban is megvalósítani. Büszke sváb őseire, akik több mint 250 éve Mária Terézia hívására érkeztek erre a vidékre, s azóta a család csaknem minden nemzedéke a szőlőmű-veléshez kötötte megélhetését.
Elsősorban nagyapjának köszönheti a szőlő iránti szeretetét, ő ajándékozta meg a rendszerváltás után azzal a kis ültetvénnyel, mely a későbbi birtok alapjául szolgált. Évről évre nőtt a terület, ma már 110 hektáros ültetvényen gazdálkodik.
Napfényes ültetvények, kiváló borok
A Hajós-Bajai borvidék sajátos talajviszonyokkal és mikroklímával rendelkezik. Ezen a vidéken a szőlő mellett a gabona is kiválóan megterem, mert a talaj kötöttebb, mint az Alföld más területein, magasabb a lösz- és humusztartalma. A tengerszint fölötti magasság is eltérő, 130-140 méter között ingadozik. Nem
utolsósorban Magyarországon ezen a vidéken a legmagasabb a napsütéses órák száma, ami a szőlő fejlődése és a bor minősége szempontjából különösen fontos. Így adottságok terén jobban hasonlít a terület a Szekszárdi borvidékhez, mint az Alföld többi borvidékéhez.
A minőség előfeltétele a tökéletes alapanyag, ezért Koch Csaba is sok energiát fordít arra, hogy a növény
számára ideális föltételeket teremtsen. Az ő gondolkodásának középpontjában nem a tőkeszám növelése áll, hanem a napfény minél hatékonyabb hasznosítása. A Sylvoz- művelésmód szerinti szálvesszős metszést alkalmazza, ám a tenyészidőszakban nem korlátozza a lombozat növekedését, s így a szőlő a
lehető legtöbb napfényt hasznosítja. Véleménye szerint ezzel a módszerrel egyrészt kiváló minőség érhető el, másrészt az önköltség alacsony szinten tartható, mert jóval kisebb a nyári kézimunkaerő-igény. További előny, hogy a széles lombfelület következtében jobb a tőkék erőnléte, ami ugyancsak a minőséget javíthatja.
A fajták közül a Cserszegi fűszeres területe a legnagyobb, ezt követi a Cabernet sauvignon, de jelentős szerepet kap a Kékfrankos, a Chardonnayés a Rajnai rizling is. Kísérleti jelleggel Kadarka-ültetvénye is van, s bár ennek területe nem haladja meg 
az 1 hektárt, bora máris komoly szakmai elismerésben részesült.
A szüret időpontjának meghatározása döntő fontosságú. A borok többségének legfontosabb tulajdonsága a frissesség, az elsődleges gyümölcsös ízvilág, s ez csak korai szürettel érhető el. Így a gazdag, harmonikus savösszetétel a meghatározó a borokban, különösen a rozé borok esetében.
Legfontosabb stratégiai partnerük a CBA hálózat, de több másik kereskedelmi lánc is forgalmazza boraikat. A fajták közül a rozé iránt a legnagyobb a kereslet, tavaly 150 ezer került e borból a vásárlókhoz.
Magyarországon a bortermelők közül nagyon kevesen ismerik föl a kereskedelmi hálózatok üzleti filozófiáját, s még kevesebben képesek alkalmazkodni hozzá. Ne
m túlzás azt állítani, hogy aligegytucatnyi az olyan gazdaság hazánkban, ahol piacképes borokat készítenek, azaz a megfelelő minőség mellett ideális az ár-érték arány is. A Koch-borok többsége abban az ártartományban kerül forgalomba, ahol az elvárható minőség mellett a megfizethető ár is érvényesül.
Sváb barokk
A Koch Csaba büszkeségének számító birtokközpont 15 éves munka eredménye. Az épületeket 30 hektáros szőlőültetvény övezi, s az U formában épült házak között 4 hektáros szőlőmintakertet létesített. Ez az ültetvény elsősorban a gyerekeknek nyújthat élményt: a környékbeli óvodások és kisiskolások minden évben ott kóstolhatnak bele a szüreti munka örömeibe.
Az épületek egységes stílusban készültek annak ellenére, hogy különböző a feladatuk. A bácskai svábokra jellemző hagyományos építészeti stílusban készült házak sajátos hangulatot sugároznak. A legnagyobb épületben folyik a borászati munka, az ott található technológiai tér több m
int ezer négyzetméteres. Ott található a palackozó gépsor és a készáruraktár is, ahhoz kapcsolódik az a 130 méter hosszúságú épületrész, ahol a feldolgozóüzem és egy hagyományos hantolt pince áll. Elöl, a ház homlokzati oldalán kis kádármúzeumot és régi korokat idéző sváb lakást rendezett be. 2006-ban készült a másik épületegyüttes, amelyben zárt kóstolóhelyiség, elegáns terasz és boltíves bejáratú pince található. A szemben lévő másik szárnyon hasonló stílusú házban nyolcszobás panzió várja a vendégeket.
Így együtt a birtokközpont nemcsak a borkészítés optimális föltételeit elégíti ki, hanem valódi élményközpont is, ahol a vendégek egyszerre ismerkedhetnek a borászattal és a szórakozásukról is gondoskodnak.
Megújuló márkaépítés
A Koch-borok ismertsége, kedveltsége mind nagyobb a hazai piacon. Az építkezések befejeztével azonban a tulajdonos úgy határozott, hogy változtat az arculaton, s még hangsúlyosabbá teszi a hagyományok tiszteletét, a büszkén vállalt bácskai sváb eredetet. Ennek jegyében új termékcsaládot kíván forgalomba hozni, a címkegrafikákon megjelenítve a birtokközpont jellegzetes épületeit. Címkepályázatot hirdetett,
most több mint 200 pályázati munka közül igyekszik kiválasztani azt, amely sajátos eszközeivel méltóképpen jeleníti meg, közvetíti a márka egyediségét.
Koch Csaba aktív, kreatív ember. A gazdaság ezernyi napi gondjának megoldása mellett a jövő építése is foglalkoztatja. A pécsi kutatóintézettel együttműködve üzemi fajtakísérleteket folytatnak. Legígéretesebb fajtajelöltjüket egyik fiáról, Csanádrólnevezte el. Nem meglepő, hogy minden sikernél, szakmai és társadalmi elismerésnél fontosabbnak tartja, hogy a szőlészet szeretetét ugyanúgy továbbadja a fiainak, ahogyan ő kapta a nagyapjától.
Kíméletes módszerrel
A feldolgozás során a sző-lő a bogyózás után membránprésbe kerül, ahol a kíméletes sajtolás zajlik. A
fehér- és rozé borok reduktív technológiával készülnek, e borokat ezért hűthető, rozsdamentes tartályokban tárolja. A vörösborokat hagyományos tölgyfahordóban érlelik, a barrique-hordós érlelés csak másodlagos, Koch Csaba nem híve az intenzív barrique boroknak. Ezért az ászokhordós érlelés után csak rövidebb
ideig kerül új hordókba a vörösbor. A kapacitás fokozatosan bővül, jelenleg a hűthető acéltartályokban 7207 hektoliter, az ászokhordókban 106 hektoliter bor tárolható, s ezt egészíti ki 99 barrique- hordó.
Évről évre több bor kerül palackba, az automata palackozó gépsor óránként 1200 palackot tölt meg, 2013-ban már 800 ezer palackot értékesítettek.
