Fehérházasítás az Egri Csillag

Az Egri borvidék már a ré­gi időkben is a házasítá­sok hazája volt, a szőlősgazdák már a szüret alkalmával „ösz­szeszedték” és taposták a kü­lönböző szőlőfajtákat, mert a város határában le kellet adni­uk a bortizedet a káptalannak.
Ma az ültetvényeknek majd­nem a felét fehér szőlőfajták alkotják a borvidéken. A borá­szok véleménye szerint a bor­vidék fehérborai nem kapták meg méltó helyüket a fo­gyasztók tudatában és az áru­házak polcain. 2010 elején fo­galmazódott meg hatvan egri borász ötleteként egy új fe­hérbor­házasítás szükségessé­ge. Még abban az évben Legyen­az­új­egri­legenda­névadója címmel pályázatot ír­tak ki a tervezett küvé elneve­zésére. A beérkezett 3149 öt­letes név közül minden egri borász, illetve borászat ötöt választhatott ki. Végül a leg­esélyesebbek közül a bikavér párja az Egri Csillag nevet kapta, és azt levédették. A 2010­-es Bikavér Ünnepen hirdették ki ezt a bikavérhez hasonlóan közösségi márka­névként használt elnevezést.
A bikavér megszületésé­nek mesés történeteihez ha­sonlóan a csillaghoz is kellett egy kapcsolható legenda.
2011­-ben erre is pályázatot hirdettek. A győztes, Csutorás­Ferenc egri borász saját kutatása alapján, Csillagkapu néven született legenda valós, levéltári adatok szerint a régi időkben ismert volt Eger kör­nyékén. Valaha őrkunyhók fé­nye vezette a kereskedőket és a vándorokat, ezeket az egri szőlősgazdák építették a Nagy­-Eged hegyen és a város északi­keleti végein fekvő szőlőikbe.
A jelzőfények híre az egész országban elterjedt, így kelet­kezett a mondás, „ha Egerbe utazol, kövesd az egri csillagot”.
Az Egri Csillag az Egri Bika­vérhez­hasonlóan önálló sza­bályozással rendelkezik, hogy a fogyasztó számára megbíz­ható minőségű, egyedi bor készüljön. A szabályok nem­csak a borvidék, de az egyes pincészetek saját stílusának magalkotását is lehetővé teszik.
A bor karakterét a termék­leírásban fogalmazták meg: legyen a bor friss, üde, virág­vagy gyümölcsillatú, intenzív gyümölcsös ízű, száraz bor.
Hogy összetett bor szülessen, az alkotó szőlőfajták egyetlen bora sem lehet uralkodó. A termékleírás határozza meg a házasításhoz megengedett sző­lőfajtákat és azok arányát. Az Egri Csillagnak legalább négy­féle szőlőfajtából kell készül­nie, úgy, hogy egyik fajtából sem lehet 50%-­nál több és 5%­-nál kevesebb. Megkötés még, hogy a bor legalább felét Kár­pát­medencei fajtáknak (Hársl­evelű,­Irsai­Olivér,­Királyleányka,­ Leányka,­ Olasz­ rizling,­ Cserszegi­ fűszeres,­ Zenit) kell alkotnia. Rajtuk kívül a következő szőlőfajtákat lehet még használni: Char­donnay,­ Ottonel­ muskotály,­ Pinot­ blanc, ­Rajnai ­rizling, ­Sárga­muskotály,­ Sauvignon­ blanc,­Szürkebarát,­Tramini.Illatos szőlőfajták borai csak 30%­-ban alkothatják a küvét.
Az Egri Csillag bort a 2011­-es évjárattól december 1. után lehet minősíteni, és a szüretet követő év március 15-­től le­het forgalomba hozni. Így ké­szül a­classicus Egri Csillag. Az Egri Csillag Superior bor pa­lackozását legkorábban a szü­retet követő február 1. után lehet megkezdeni, és leg­alább 3 hónapig kell palack­ban érlelni.
2012­-ben öt termelő ösz­szefogása eredményeként el­készült 1200 palack Egri Csil­lag Grand Superior házasítás Hárslevelű,­ Olasz­ rizling,­Viognier ­és Chardonnay fel­használásával. A házasított bort fél évig fahordóban ér­lelték, májusban került pa­lackba, és ezután még három hónapig tartott a palackos érlelés. A Grand Superior szigo­rú eredetvédelmi szabályok betartásával készült. Az enge­délyezett termésátlag hektáronként 35 hektoliter, és min­den alkotó bornak el kell ér­nie a 20­as mustfokot. A palac­kokat csak az öt borász pincé­jében lehetett kóstolni és megvásárolni.
A termékleírás – korláto­zása ellenére – elegendő sza­badságot hagy a pincészetek számára saját stílusuk kialakí­tására is.
Az Egri Csillagot az az ösz­szetettség különbözteti meg a borvidék fehérboraitól, amit a fajtaborok összeháza­sításával lehet elérni. Telje­sen más illat­és ízvilág, össze­tettség jellemzi, mint ami a fajtabort, erről minden bor­kedvelő meggyőződhet, ha ellátogat Egerbe május 2–3­-án az Egri Csillag Fesztiválra.

Eredmények

Az Egri Csillag fiatal kora ellenére számos borverse­nyen elért igen szép ered­ményekkel büszkélkedhet. Az éremeső bizonyítja, hogy a kategória nem csak papí­ron létezik. A versenyekre benevezett borok minőségben egységes képet mu­tatnak, kimondottan ma­gas élvezeti értékűek, az Egri Borvidéki Borversenyen már külön Egri Csil­lag kategóriába lehet ne­vezni. Az összes pincészet, minden borverseny ered­ményeit helyszűke miatt nem lehet felsorolni, csak néhányat említünk közü­lük: a Thum­me­rer­ Pince már 2011­-ben a VinAgora Nemzetközi Borversenyen ezüstérmet szerzett 2010­-es évjáratú Csillagával. A
pincészet azóta minden évben elkészíti a házasítást, mely volt már a Legjobb Eg­ri Csillag, és a 2012-­es,
2013­-as évjárat aranyérem­ben részesült. A bor jelle­gében nemcsak az egri bor­vidék, hanem a pincészet
stílusát is képviseli. Két fajta, a Leányka és a Királyleánykaadja a bor fe­lét és az illatokat, amihez a Chardonnay, a Sauvi­gnon­ blanc és a Tramini az ízek sokszínűségét, izgalmassá­gát, teltségét teszi hozzá.
Szintén a VinAgora Nemzetközi Borversenyen, 2014-­ben ezüstérmet szer­zett a ­Dula­ Pincészet, az Ostoros-Novaj ­Bor­ Zrt., és a Varsányi­ Pincészet­Kft. 2013­-as évjáratú Egri Csil­lag bora.