A gyöngyvirágcserjék nem a legpompázatosabb növények, szerepük mégis vitathatatlanul fontos, szinte mindenféle típusú kertben helyük van. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy bár virágaik nem feltűnő méretűek és színűek, nagy tömegű nyílásukkal, és sokszor kellemes illatukkal viszont ellensúlyozzák ezt, és hozzájárulnak a kert szerkezetének kialakításához. Mindemellett kevés fenntartást igényelnek, és természetes sövénynek, talajtakarónak is kiválók.
A nyugati kertkultúrában legfőképpen hibrid eredetű fajtái és az érdeslevelű gyöngyvirágcserje (Deutzia scabra; syn,: D. crenata) fajtái terjedtek el. Ezekből a szebbnél szebb, mutatós fajtákból ma is bőven válogathatunk a faiskolákban, még ha idehaza nem is olyan nagy a keletjük. A gyöngyvirágcserjék nemesítésének „atyja”, Victor Lemoine (1823-1911) francia faiskolás fajtái máig kaphatók. (…)
A nyugati kertkultúrában legfőképpen hibrid eredetű fajtái és az érdeslevelű gyöngyvirágcserje (Deutzia scabra; syn,: D. crenata) fajtái terjedtek el. Ezekből a szebbnél szebb, mutatós fajtákból ma is bőven válogathatunk a faiskolákban, még ha idehaza nem is olyan nagy a keletjük. A gyöngyvirágcserjék nemesítésének „atyja”, Victor Lemoine (1823-1911) francia faiskolás fajtái máig kaphatók. (…)
